Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 155

SZÓFEJTÉSEK 157 igével való összekapcsolása (MUSz. 18; SzófSz.) azért nem fogadható el, mert a kör ö-je zárt e-re, a kerül e-je pedig ugor nyílt ä-re vezethető vissza. A finnugor alapalak *kere lehetett. / 108. Magyar követ 'folgen' A m. követ 'folgen, nachfolgen, verfolgen' finnugor nyelvekbeli megfelelői: v o g. (VNGy. II, 482) KL. kwäjem 'nyomon követek'; (KANN., közli LIIM.: Vir. 1953: 125) T. küj-, AK. kßj-, AL. kaëj-, Szo. koj- stb. 'seurata (esim. otuksen jälkiä), seurata, ajaa takaa' ('követni (pl. a vad nyomát), követni, üldözni') | z ü r j. (WUo.) V. Sz. Lu. I. P. kuni 'fangen'; V. Sz. Lu. kijedni stb. 'belauern, (die Spur z. B. eines Tieres) verfolgen, auflauern, lauern, aufpassen' (MUNKÁCSI: NyK. XXV, 265 m., vg.; LHMOLA: Vir. 1953: 126 vg., z.; K. SAL ÉVA: NyK. LXVII, 343 m., vg., z.). A fentiekhez kapcsolható az o s z t j. (H. M. TepeuiKUH, OqepKH xaHTblîÎCKOrO H3bIKa. I. BaXOBCKHH ÄHaJieKT 1961) V. KÖJTÜ 'cyeTHTbCfl, IIIHblpflTb, ÖeraTb B3a,n-BnepeA' szó is. Az egybevetésnek nincs hangtani akadálya. Az osztják szó 'futkos, szaglász, előre-hátra szaladgál' jelentése is jól illik a kikövetkeztethető 'követ, üldöz; folgen, verfolgen' jelentéshez. 109. Zűrjén gered 'Knoten', votj. gerd ua. 1. A z ü r j. (WUo.) V., Sz., Lu., Ud., P. gered, I. gered 'Knoten' és a votj. (WIED.) görd ua., (MŰNK.) Sz. gerd 'kötés, csomó, csokor; Knoten, Schleife' -ed, -ed, -d eleme deverbális névszóképző (A. KÖVESI M., PermiKépz. 82). A kikövetkeztethető zürj. ger-, votj. ger- *'binden' jelentésű igei alapszó összefügghet a zürj. (WUo.) Lu. kertni: sirkosen k. 'mit Laufknoten binden', Sz., Lu. kertalni, V. kertavni, UdM. kerta-vnis, P. kerta-vni, I. kertöni 'binden, festbinden, zusammenbinden, zubinden' és a votj. WIED.) körtyny 'binden, zubinden, zunesteln', (MUNK.) SZ. kerttl-, K. kert- 'kötni, bekötni, felkötni, bogozni', (WICHM.) G. kerttînî, J. kerttini 'binden, umgürten' igével. A zürj. ger-, votj. -ger- szókezdő <7-je eredeti *&-ból keletkezhetett zöngésüléssel (vö. UOTILA: SUST. LXV, 8 kk.). A zürj. kert-, votj. keríti-, kert-, -t-, -tti- eleme deverbális (gvakorító vagy mozzanatos) igeképző lehet (vö. UOTILA: UO. 91; LEHTISALO: SUST. LXXII, 327; A. KÖVESI M.: i. m. 382 kk.).2 2. A zürj. ker- ^ger- és a votj. ker- (kör-) ger- (gör-) magánhangzójának az őspermi előzménye *e lehetett. Az őspermi *e előpermi *ä vagy — különösen r mellett — *e hangra vezethető vissza (E. ITKONEN: FUF. XXXI, 303; LITKIN, VokPerm. 153). A permi alakok megfelelőit megtaláljuk a volgai finnugor nyelvekben: cser. (PS.) K. keram 'durchziehen, stechen', kerlam 'stechen, stecken; stoßen'; (MRSzl.) Kepáui 1. 'b\n,eBaTb, BßeTb, npoßeBaTb, npofleTb', 2. 'BTbIKaTb, BOTKHyTb', 3. 'cyHyTb, 3aCyHyTb', 4. 'KOJIOTb, KOJlbHyTb'; 2 ÄIMÄ (SUST. XLV, 228) és E. ITKONEN (FUF. XXXI, 178) a zürj. kert- és a votj. kertti- alakot a lapp I. kori'aö 'kiinnittää tekemällä silmukoita' ['köt, odaerősít hurkot csinálva'] szóval kapcsolta össze. Ez az egyeztetés csak eredeti *-rtó-kapcsolat esetén állná meg a helyét. Minthogy a zürj. kert-, votj. kertti- aligha választható el a zürj. gered votj. gerd alakoktól, ezért az eredeti *- M-t tartalmazó lapp igétől külön kell választanunk őket.