Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 155

156 KÉDEI KÁROLY egybe. A mord. kel'ge- és a lapp kalke- azonban nem választható el a m. kell 'müssen, sollen' szótól és rokon nyelvi megfelelőitől (1. MUSz. 15; VglWb. 227; Beitr. 64; NyH.7; E.

ITKONEN: FUF. XXXI, 178; PUV.). BUDENZ annyiban közel járt az igazsághoz, hogy az említett mordvin és lapp szó — ha nem is közvetlenül — valóban kapcsolatban lehet a m. kegy-gyei. A kegyes, kegyelem stb. származókok *kegy- alapszava ugyanis a kell 'müssen, sollen' ősmagyar kori *kël előzményéből vagy alakváltozatából keletkezhetett */> *l' >> gy hangváltozás útján. Egy ősmagyar kori *kël előzmény vagy még inkább alakváltozat feltevésére (a kell mellett) azért van jogunk, mivel a kikövetkeztethető fgr. *-7&-nak a magyarban nemcsak 11, hanem l is megfelelhet. Pl. halad ~fi. kulke-, jel ^fi. jälki, válik ~fi. valkama. A H >> *l' > gy hangváltozásról 1. MÉSZÖLY: MNy. I, 184 jegyz., 376; HORGER: uo. 372; BENKŐ: LyTört. 9. Megemlítjük még, hogy az eredeti *-lk-n&k ugyancsak kettős: l, ill. gy megfelelése van a jel 'Zeichen, Marke' r^jegy 'Zeichen, Kennzeichen; Karte, Billett' {^ü. jälki) alakpárban is (vö. MUSz. 144; SzófSz.; SKES.; TOIVONEN: Vir. 1956: 107). A këll irw *këgy- : kegyes stb. hangalaki elkülönülése jelentésben" elkülönüléssel társult (szóhasadás). Szavunkban 'kell; müssen, sollen' —•• 'tetszik; gefallen' (kell, 1.alább,) —>• 'kegyel, szeret; begünstigen, lieben' (1. kegyesü. 'Gelter, Geliebte', kegyel 'begünstigen, lieben') —>- 'kegyelmez; begnadigen (1. R. *kegyid-, kegyelmez) jelentésváltozás mehetett végbe. Jelentéstani szempontból vö. m. kell 'müssen, sollen' ^ 'gefallen, mögen' ^rnord. E. Jtelgems, M. Kel'gdms 'lieben, belieben'; vog. (MSz.) É. êri 'kell; sollen' K. ërp 'szerető; Geliebter'; osztj. (KT. 545—6) DN. mosta 'müssen' ^Kr. mosta 'lieben, gern haben'.1 107. Magyar körül 'um, umher' A körül, R. környül 'um, umher, ringsherum', köré 'um' határozószók és névutók, valamint a környék 'Gegend, Umgebung' származék alapján egy ősm. *kör- alapszó következtethető ki, de ez a nyelvemlékek korában már nem fordult elő. Kör szavunkat 'Kreis, Ring, Runde, Zirkel; Gesellschaft' jelentésben a nyelvújítók újították fel a XVIII. században (vö. SIMONYI, Hat.2 90; SzófSz.). A körül stb. megfelelőinek tartják a következő szókat: v o t j. (MŰNK.) Sz. kurl 'rézgyűrű; Kupferring' | f i n n (LÖNNR.) kéri 'krets, omkrets, rundéi, rand, kant omkring ngt; Kreis, Umkreis, Rand, Kante um etw. herum'; észt keri 'Rädchen, Spindelrädchen, Sporenrädchen' | lapp 1. Wfs. (712) G'ie^ràse 'Schlinge, Öse, Hornring (ander Fangschlinge)' vagy: 2. N. skierro -rr- 1. 'wooden disk used as a hoop by children', 2. 'cart-wheel' (vö. LINDSTRÖM: Suomi 1852: 38; FÁBIÁN: MNyszet I, 85, VI, 109; MUSz. 18; VglWb. 167; TOIVONEN: Vir. 1918:77; T. I. ITKONEN: SUST. LVIII, 43; FUV.; SKES.). Ebbe az etimológiai összefüggésbe vonható a z ü r j. (SzrSzlK.) Ud. KOp 'OŐOAOK, oÖe^Ka (Hanp. peuieTa, JiyKOiiiKa)' is. A kör-nek a kerül 'umgehen' 1 A këgy-nék a zürj. (WUo.) gaz 'Freude, Fröhlichkeit' és a votj. gazai- 'kívánni, kedvelni, szeretni; wünschen, lieben' szóval való egyeztetése (MOÓR: MNy. XLV, 158, ALH. II, 60; Sz. KISPÁL M.: MNy. LV, 215) nem fogadható el. A permi szókban feltehető fgr. *-c-nek a magyarban szórványosan ugyan megfelelhet gy (vö. fagy, fogy), de a szabálytalan magánhangzó-megfelelés és az a körülmény, hogy a kegyes, kegyelem, R. *kegyidszármazékok igei alapszóra utalnak, az egyeztetés ellen szólnak.