Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: A permi nyelvek első szótagi magánhangzóinak a történetéhez [Zur Geschichte der Vokale der ersten Silbe in den permischen Sprachen] 35

A permi nyelvek első szótagi magánhangzóinak a történetéhez 1.1. A permi nyelvek vokalizmusának rekonstruálását célul kitűző első munka Y. WiCHMANNnak 1897-ben a MSFOu. különnyomataként, majd 1915-ben XXXVI. köteteként megjelent „Zur Geschichte des Vokalismus der ersten Silbe im Wotjakischen mit Rücksicht auf das Syrjänische" c. doktori értekezése volt. WICHMANN gazdag anyagra támaszkodva, számos, ma i& helytálló, sporadikus jellegű interdialektális magánhangzó-megfelelést állapít meg a votjákban és a zürjénben. Alapteóriája a fokváltakozási elmélettel összefüggő magánhangzó-váltakozás (Ablaut) volt. Ezért a zürjén-votják magánhangzó-megfelelések közül csak azokat tárgyalja, amelyek hangképviseletében a két nyelv között eltérés mutatkozik (votj. a ^zürj. o, votj. a ~zürj. u, votj. u ~zürj. a, votj. o ^zürj. e, votj. u ^zürj. o, votj. i r^ zürj. e stb), az egyező hangmegfeleléseket (votj. a <~^zürj. a, votj. u ^zürj. u, votj. i ^zürj. i, votj. i ^zürj. i stb.) teljes egészében figyelmen kívül hagyja. 1.2. D. V. BUBRICH «K Bonpocy o nepMCKOM B0KanH3Me» (BwjiJieTeHb JIOMOYH 4, 1929) c. dolgozatában bírálta WICHMANN vokalizmuselméletét; rámutatva arra, hogy több „váltakozás" a votjákban végbement — olykor egészen új keletű — hangváltozásban leli magyarázatát (pl. zürj. o ^votj. 1.3. W. STBINITZ 1944-ben megjelent „Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus" c. műve fordulatot jelentett a magánhangzó-kutatásban, minthogy ő alkalmazta elsőnek a fonológiai szempontokat a finnugor nyelvtudományban. STEINITZ munkájában természetszerűleg csak röviden érinti a permi nyelvek első szótagi vokalizmusát (124—31). STEINITZ a finnugor alapnyelvben a magánhangzóknak két csoportjával számol: három nyílásfokú teljes és egy nyílásfokú redukált magánhangzókkal. Feltevését arra a megfigyelésre alapozza, hogy az egymástól távoli keleti osztják és hegyi cseremisz nyelvjárásnak az egyezése a teljes ós redukált magánhangzókat illetően nem lehet véletlen, hanem ősi, finnugor örökség. Az egyes nyelvek hangviszonyait bonyolult magánhangzó-váltakozások feltevésével magyarázza. STEINITZ magánhangzóelmélete E. ITKONEN részéről kemény bírálatban részesült („Zur Frage nach der Entwicklung des Vokalismus der ersten Silbe in den finnisch-ugrischen Sprachen, insbesondere im Mordwinischen": FUF. XXIX). ITKONEN elutasítja STEINITZ módszerét és eredményeit. Szerinte a finnugor magánhangzó-r rendszer csak a vokalizmus Szempontjából rendkívül konzervatív finn, illetőleg finn—lapp magánhangzóviszonyok alapján tárható fel. Említett tanulmányában a rekonstruált ősfinn állapotra támaszkodva mutatja be a mordviri magánhangzó-rendszer kialakulását. STEINITZ váltakozási elméletét nem szabad 3*