Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57
A MAGYARORSZÁGI OSZMÁN-TÖRÖK NYELV 81 közővel' 86v ;»degermengy« degirmenc"'i 'molitor' 19v ; »cseve[*]rurum«, »cseverdum« 'converto' 25r ; »gyeter« c"etir 'hozd' 32v , 33 r ; — »ende[*]rurum« 'leteszem' 24r ; »degyiste[*]rmedum« 'nem változtattam' 32 v (sokszor r hang előtt). A nem első szótag magasnyelvállású magánhangzóinak fent jelzett fejlődése azonban a magyarországi törökben sokkal bonyolultabb, mint a vidini nyelvjárásban. Az előbbiben ti. az i > i változáshoz egy gazdagon kifejlődött magánhangzó-váltakozás csatlakozik, melyet a következő példa kon, illetőleg a következő csoportosításban fogok bemutatni. (HEFFENING-49—50.) »gyendeni beklem c" endmi (2. P.) beklea 'caveat sibi' 4V ; »uilaietenden« vilayeUnden 'az ő vilajetjéből' 41r (háromszor); »hÍ3metenü3e« Mzmetinüz, 'az ön szolgálatára' 44r ; »yen[r]ende« yerinde 'az ő helyén' 85r ; »etterenüzia ellerinüzi 'kezeiteket' 86v (az előző szótagban minden esetben e van) ; »ierunde« 'az ő helyén' (fent ^-val); »ianunda« 'apud' 2V , 3 V , 88 r ; »ianunda« 'apud te' 3r ; »altunda« 'alatta' 48r ; »mabeinunde« 'intérim' 5r; »ardundan« 'versus' 5r; »eigye3un(i)e« 'bene' 34v (kétszer); »kimetunj« 'az ő értékét' 49 r ; »eÍ3unj« 'aliquid bonj' 51r ; »vaktuna« 'idejében' 86 r , — »uahtinda« 'idejében' 33 v , »uahtinde« 31v ; »eu3ahibidan« 'gazdától' 42 r . »verelmis« verilmis 'dátum' 14v ; »degyisteliur« dec"isiíiur 'változik' 48r ; »gyecsenurum« 'utor' 25r ; »gyeienurum« 'vestio' 24 v , 32 r ; — »iapulmistur« 'van csinálva' 48v ; »dinulmis« 'dictio' 14 v ; »isidulmis« 'auditus' 7 r ; »darui-« 'haragudni' 8r ; »bichulmistur« 'szabatott' 47 v ; »geiunmisim« 'fel vagyok öltözve' 37v ; »3akuna« 'vigyázz !' 34 r ; »a3uli duriur« 'pendet' 35 r . A 24v és 32 r lapokon a »gyeienurum« 'vestio' és a 33 v -n a »gyeynerum« 'fel leszek öltözve' aoristosi alakokat találjuk; 27v : »ingyderum« 'turbó': inc'idirum. A »ka3an[m]logi« 'örökségelosztása' szóban a -luk képző van, mégpedig o magánhangzóval. Az »ichun« névutónak »ichon« alakja is van (39r ); a »karon« 'stomachus' 6r , »adom« 'passus' 9 V , »csador« 'tentorium' 14 r ; »iaron« 'holnap' 33 r , 33 v (van »iarun« alak is, 1. 79. 1.) szavakban is -u-^-o-t találunk. Az u o-val váltakozik névmási alakokban: »benum« 'az én' 3r , 5 r , 37 v , 45r , 49r , 79 r Gr, »benum[m]csi« 'az enyém' 83 r , — »szenun« 'a te' 3 r , 5 r , »szenüm« 'ua.' 79r Gr, »szenuncsi« 'a tiéd'80 v Gr, — »onum ille« 'cum illó' 5r, »onum« 'az ő' 79v Gr, »onunci« 'az övé' 80 v Gr, — »bizun« 'a mi' 79 r Gr, — »3izun« 'a ti' 29r , 30 r , 86 v stb., — »onlerun« (»onlerin«) 'az Ő' 80 r Gr, — vö. »bizom« 'a mi' 42v , 43 r , »bizoncsi« 'a miénk' 43 v , »ónom« 'az ő' 3 r , »3Ízon« 'a ti' 41r ; a 48v lapon van egy genitivusi alakunk: »dunianon« 'a világnak a' (1. 89.1).; itt idézem a »iolonu3« 'az ön utazása' 44v alakot (vö. »haturunÜ3«, 1. 80, az u hang fejezetében). Azt is itt említem, hogy a »szágluguna« 'az ön egészségére' 84r szó »száglogone« alakban is előfordul (84 v , 88 r , 89 v ), s ez a szóban forgó kérdés szempontjából is, de egyébként is rendkívül figyelemre méltó alak; az aoristosban a többes első személyben az -uz végzet -02-zal váltakozik: »aluru3« 'vesszük' 50v ; »gyeluruz« 'jövünk' 85 r ; — vö. »isteros« 'akarjuk' 30v , 86r ; »gyidero3« 'megyünk' 38r -v , 85r , 86 r ; »ierosz« 'eszünk' 83 r stb. (86 r : »gyerosz«); »islero3« 'dolgozunk' 46r ; »yaparoz« 'csinálunk' 45 v ; »neisteros« 'mit akarunk?' 30v ; »ne aparoz« 'quid uolumus' 45v; »neislero3« 'mit fogunk csinálni?' 46r ; rendesen az o magánhangzós alakokat használják; »gydelum« 'eamus' 4V (1. 94. 1.) mellett van »alalom« 'vegyük' adatunk is 84v ; 6 Nyelvtudományi Közlemények LXIX/1.
