Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

82 NÉMETH GYULA »alun« 'vegyetek' 86v (1. 96. 1.)

mellett van »iaikaion« 'mossa ki' 86v

; »szukeslaion« 'szoruljatok összébb' 88r

; »gyumleszüne« 'mindegyiknek' 88r

[emellett: »gyumle3e[*]nj«

aec. 33r

, »gyumlesze[*]nyi« 34r

;

»gyumle3onyi« uo.; »gyumleszuni« 84v

];

»gyen[d]Í3üne« 'neki' 49v

;

»birÍ3ünj« 'egyet közülük' 47r

;

»gairÍ3Üni« 'a másikat' 47r

(kétszer); »gyitme3üne« 'menésének' 37r

;

»ichme3üne« 'ivásának' 44v

,

»cseszmeszüne« 'vágásának' 88v

. Tehát főleg

a B részben, de a D-ben is. Egyéb magánhangzó-változások Az i eltűnése szó elején: »skengyederum« 'crucio' 27r

;

»stambolda« 49r

. HEFFENING, Georgievits, 52. 1. Magánhangzó-előtét: »irenda« 'scalbrum' 10v

(TS rende 'gyalu'). Az »olazun« 'szükséges' alak valószínűleg tévedés (o lazum deil-idi 'ez nem volt szükséges') 88r.

HEFFENING, Georgievits, 50. 1. Elízió: Nyelvemlékünkben gyakori; különösen két egymás melletti magánhangzó közül az első sokszor eltűnik: »kapaga« 'maresallus' llv

;

»kapoglani« 'cubicularius' llv

;

»alagyat« 'vulpini coloris' 15v;

»hemsirogli« 'nepos' 19r

;

»skengyederum« 'crucio' 27r

;

»tegyribederum« 'probo' 27r

;

»nesitun« 'quid audiuisti?' 42r;

»tucsruk« 'saliva' 6V;

»trup« 'rafanus' 20v

;

»haturna veriurum« 'moneo' 26v

;

»padsahi« 'padisahja' 42v

. A nasil 'miféle?' szónak régi alakját őrizte meg az emlék a »nea^ul« 48v

alakban. Diftongizálódás: »cseine« 'mala' 5V. Delabializáció: ü > i: »tegyribederum« 'probo' 27r

. u > o: »ionoz balugi« 'delfin' 17v

, TS: yunus; »koion« 'juh' 20r. A

stambul szó nyelvemlékünkben »stambol« alakban van feljegyezve. HEFFENING, 55. 1. A y, s, ç', c" palatálizáló hatása L. DTVidin 58. Példák: »iapcse« 'submisse' 3V;

»ortangye« 'mediocriter' 3V

;

»bicsak« 'culter' 10r

;

»szicsan« 'mus' 16v;

»szakdics« 'paranimphus' 18v

;

»haber aligi« 'hírszerző' 20r

;

»bicsakcsi« 'cultrarius' 20r

;

»szatigy« 'cupidenarius' 20r

;

»haligy« 'tapetarius' 20v

;

»tarcsin« 'gingiber' 21v

; »acsik« 'lucidus' 22

r

, 36

r

;

çigir- 'hívni' 24v,

26r

, 26

v

;

»bagislarum« 'spendizo' 24v

, 25

r

, 27

r

;

»szicsra-« 'salto' 27v

;

»a3agyik« 'egy kevés' 31r

;

»chibuklea« 'verd ki' 34v

;

»chamasir« 'fehérnemű' 34v

; »chikmadum« 'nem mentem ki' 41v

;

»arsin« 'öl' 49r

;

»csikma« 'kimenni' 83r

; »acsim« 'éhes vagyok' 86r

;

nem látunk palatalizációt ezekben: »evgyaz« 'domuncula' 9V

;

»szukeslaion« 'szoruljatok összébb' 88r

. A »szidergy« 'bubulcus' 20r

valószínűleg

sigirc"i-nek olvasandó. Magánhangzó-harmónia A magánhangzó-harmóniából nyelvjárásunk sokat megőrzött, de az ö > o, ü > u, i > i, i > i hangváltozások következtében ennek a jelenségnek a rendszere nagyon visszafejlődött alakban van meg benne. Ilyen alakok