Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

78 NÉMETH GYULA a praeteritum indefinitumban demissun és komissün (1. 94. 1.); az imperativus harmadik személye is •tó-vel hangzik: versün, aldatmasünler (1. 96. 1.). Ez az ü megvan a második személyű birtokos személyragban is, az egyes számban a rag -ím-nak hangzik (pl. »gyumlegun« 'inged' 33v

), de vannak ilyen alakok is, mint »aklün« 'eszed' 35r,v

(háromszor), »ierüm[n]<< 'a te helyed' 86v

(1. 91. 1.). Még gyakoribb ez az

ü a többes számban: »haturunü3« 'az ön neheztelése' 47r

, »hÍ3mete[*]nÜ3e« 'az ön szolgálatára' 44

r

stb. (1. i. h.). A harmadik személyű birtokos személyrag -si alakja a ragozásban néha ü magánhangzóval jelenik meg: »gyitme3üne« 'az ő menésének' 37r; »ichme3üne« 'ivásának' 44v

; »cseszmeszüne« 'vágásának' 88

v

; »gyumleszüne« 'mindnek' 88r

; »gyendÍ3üne« 'neki' 49

v

; (vö. 91. 1.). Magas nyelvállású magánhangzók a szó végén Mint minden nyugati nyelvjárásban, úgy az IHK török nyelvjárásában is i képviseli az összes magas nyelvállású szóvégi magánhangzókat (vö. EintTMB, 12. 1., DTVidin, 49. 1.). Ez a kézirat átírási rendszeréből teljes világossággal következik (1. 68. kk.). Olyan alakok, mint »uiku« 'alvás' 6V, 30v

(két különböző részben), »turlu turlu« 'különféle' 51

r

stb. (különféle részekben); »karsu« 'szemben' 5r

, 22

v

; »eiu« 'jo' 7

r

; »gyazu« 'méregkeverő' 8

r

; »gyzlu« 'titkos' 9V

; »szunu« 'lándzsa' 14

r

; »buszagu« 'vitulus' 16

r

; »aiu« 'ursus' 16

r stb. kivételek. Ezek a kivételek mindenesetre rendkívül fontosak és a hitelességük minden kétségen felül van. Vannak persze kétséges adatok is, mégpedig a szóvégi i-nál: a 13v

lapon van »kçlch« 'kard' s utána következik »kéne« 'hüvelye'; 18r: »domuszkele« 'serte'; 8

r

: »dilengye« 'koldus'; »dilengyluk« 'mendicatio' (bizonyára dilenc" iluk-nsk. olvasandó); 8r

: »gyendibasle« 'pertinax'; 86r

: »ahcse« 'szakács' (a ç % magánhangzót kíván); 88r: »herbirise« 'mind'; »euszichane« ew-siçani 'glis' 16v; »mangyaszene« 'evését' 84

r

,

v

; »herbirisze« 'mind' 88r

. Vajon ezeket az alakokat 4-val kell-e olvasni? Meg kell gondolni, hogy az »i«-t a másolók gyakran felcserélik az »e«-vel. Szabályos esetek: »-vakti« 'ideje' 2r

; »oturi« 'miatt' 4

r

; »tarafi« 'oldala' 6r

; »tulumi« 'hólyagja' 6

V

; »kari« 'asszony' 6

V

; »parmaklari« 'ujjai' 6

V

; »kűri« 'sovány' 6V

; »inge buili« 'vékonytermetű' 7

r

; »dogri« 'hűséges' 7

r

; »iurekli« 'bátor'" 7r

; »kuvetli« 'erős' 7

r

; »urti« 'tető' 9

V

; »kapi« 12

v

, 29

v

, 32

r

, »kapu« 9

V

, 12v

,

»aiak tulumi« 'fújtató' 10r

; »fucsi« 'hordó' 10

v

; »ulchi« 'urna' 10

v

,; »bori« 'tuba' 14r

; »aiu« 'ursus' 16

r

; »kapigy« 'ianitor' 20

r

; »h[k]uri« 'száraz' 25

v

; »gyeri« 'vissza' 25v

; »oturi« 'miatt' 29

v

; »dogri« 'hűséges' 30

r

; »uahti« 'ideje' 31v

;

»buni« 'ezt' 39r

; — »dururmi« 'áll-e?' 85

r

; »huzurmidur« 'kész-e?' 86

r

; »oturi« 'miatt' 86v

; »buni« 'ezt' 80

r

, 88

v

; »kuvetlu« 'erős' 78

v

; »suli« 'vizes' 78

v

. A -mis rag magánhangzója A -mis rag (praet. indefinitum) csak i magánhangzóval fordul elő, mint a nyugat-ruméliai nyelvjárásokban általában (DTVidin 55): »iaraklanmis« 'armatus' 13v

; »verelmis« 'dátum' 14

v

; »dinulmis« 'dictio' 14

v

; »uiumis« 'alvó' 31v

; »gyecsmisdur« 'elmúltak' 32

v

; »iauukulmÍ3ün«

yavukulmissün 'elvesztetted' 33r

; »komisim« 'helyeztem' 35

r

; »olmamistur« 'nem lett' 39

r

. /