Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

A MAGYARORSZÁGI OSZMÁN-TÖRÖK NYELV 77 az esetek legnagyobb részében — ü, illetőleg mivel az ősoszmánli ü a magyarországi török nyelvben w-val van képviselve, u felel meg (1. DTVidin 33 kk.): »buile« 'sic' 3V

stb.; »suile«

'úgy' 4V

, 48

r

; »gyubek« 'umbilicus'

6V

;

»urti« 'tectum' 9V

, »urt-« 'tego'

24v

;

»ulchi« 'urna' 10v

,

»ulcserum« 'mensuro' 26v

;

»urgye[i]« 'colus' 10v

,

»urumgyecs« 'aranea' 17v

, TS örümcek; »bulyuk« 'bölük, csapat' 12v;

»duius« 'pugna' 12r

(dövüs),

»dugyusurum« 'bello' 26v

;

»gyugyusluk« 'antilena' 15r

; »gyoguz« 'pectus'

6r

;

»csupri« 'pons' 13r

; »unkas« 'arcus ephippij, őr) kas' 15r

;

»urdek« 'annas' 16v

;

»csupek« 'kutya' 17v

;

»gyuvergyn« 'columba' 17r

;

»csumlekcsi« 'figulus' 19v

, »csumurgy« 'carbonarius'

20r

;

»gyumisli« 'argen -teus' 22r;

»uile vakti« 'meridies' 23r

;

»ducs-« 'effundo' 24v;

»ducsme« 'scudo' 49r

;

»szuiundur-« 'extingvo' 24v

(TTS IV: ö) ; »gyum-« 'sepelio' 25r;

»ugiudle-« 'eligo' 25v

(DTVidin

409); »uxururum« 'tussito' 26r

,

»u[k]szurmecs« 'sternutatio' 6V

;

»uperum« 'osculor' 26r

;

»uduncs verurum« 'concedo' 26v

;

»gyunderurum« 'mitto' 27r

;

»uldururum« 'macto' 27v

;

»dusek« 'ágy' 29r

;

»szuilema« 'mondani' 29v

, 41

r

(kétszer),

4V

,

26v

,

87r

stb.); »3Ü3« 'szó, beszéd' 41

v

, »szuzlar« 14v

,

47v

,

»szuszlar(r)umu3Í« 48v

;

»gyumlek« 'ing' 32v

;

»udedum[n]<< 'fizettél' 49r

;

»ugyren-« 'tanulni' 83r

,

v

. Az ö > ü változás nem történt meg a következő szókban: »győz« 'szem'; »gyor-« 'látni' passim; »oile« 'úgy' 2r

;

»okszusz« 'pupillus' 19r

;

»gyocs« 'ég' 78v

,

»oturi« 'miatt' 5r

, 29

v

,

86v

.

A 85r

lapon »donelum« 'térjünk vissza' alakot látunk (dun- alakot várnánk). A nem első szótag vokalizmusa a—i > a—a A nem első szótagban több esetben »a« van az 1 helyén, — rendesen a után. »iakan« 'prope' 3r

, 85

r

(7

V

:

»iaken«); »ahar« 'stabulum' 9V

— TS ahir; »csagat« 'cartifolia' (»csaget« 'papír' 14r,v,

19v

);

»szaramszak« 'alium' 20v (kétszer) — TS sarimsak^sarmisak; »kovergyak« 'göndör' 5r — TS kivircik — (MENGES, Gloss. Ost-Türk. II, 780);? »gyendihalanda« 'pacificus' 7v.HEFFENi]srG, 53. 1.: Assimilation, további példákkal). BLAU, 20. 1.: arak 'mager' < ank, 39. 1.: vakat 'idő' < vakit. ü Átírás: 70. 1. Említettem már, hogy nyelvjárásunkban az ö hanggal együtt az ü is elvesztette palatális voltát és hogy u képviseli, de sajátságos módon nem minden esetben — az affektív tényező következtében a konjugációban és a birtokos személyragokban megmaradt. (L. 70. 1.) Az első szótagban nincs, és általában a nem első szótagokban sincs ü: »dun« 'heri' 2r

;

»usztune« 'supra' 2y; »iuksekte« 'in alto' 2V;

»gyucstur« 'vix' 3V

;

— »eiu« (rendesen »ei«) 'jó' 7r

; »istedugun gyibi« 'ahogy akarod' 29v

; —

»gyun« 'nap' 31r

;

»3uchur« suçur 'köszönet' 31r; »butun« 'egész'

32r

;

»gyumle« 'mind' 34r

; —

»juregum« 'gyomrom' 86r

;

»gyumle-« 'mind' 88v

. Ezzel szemben a verbum substantivum az indicativu s praesens singularis másodig személyben: sün — példákat 1. 91—96. 1. —, többesben sünüs. A konjugáció rokon alakjaiban szintén megvannak a -sün és -sünüz(s) alakok. Néha a -sin, -sun, -smis alakokat látjuk, de ezek ritkák (1. 93, 96. ].). A praeteritum definitumban a buldunuz mellett okudunüs, jedinüs&lsk is van(l. 94.1.).