Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57
76 NÉMETH GYULA Magánhangzók Az első szótag vokalizmusa *a Átírás: 68. 1. Nyelvjárásunk a-ja megfelel a közoszmánli a-nak. A çigir- 'hívni' 24v, 26v (TS çagir-^jçigir-) szóban egy a^i váltakozás konstatálható. Az »aa«, »á«-val írt hangokról, a hosszú a-ról: 1. 69, 84. 1. A hosszú és félhosszú a hangokról a perzsa-arab jövevényszavakban: 1. 84. 1. *i Átírás: 69. 1. Az i hang a tőszótagban ugyanúgy viselkedik a mi nyelvjárásunkban, mint máshol. Az »iaika-« 'mosni' ige 33r , 37 r , 86 v , a köznyelvben yika-n&k hangzik (TS; vö. Radl, Wb.: yaiqa-). *o Átírás: 69. 1. Itt-ott mutatkozik egy o > u változás: »csuban« 'pastor' 20r (kétszer); »búgul-« 'submergo' 25v (kétszer); »kunulmis« 'dispositae' 34 v ; »kumis3ün« 'posuisti' 35r ; »komisim« 'posui' 35 r ; »ugur« 'fortuna' 35 v (Samy Bey, DictTF 1885: oghour, TS ugur — a y előtti ismeretes változás); »uturun« 'foglaljon helyet' 86v (rendesen otur-) 7 »inge buili« 'subtilis' 7r . Ezekben az esetekben néha íráshibára is gondolhatunk. *u Átírás: 69. 1. Hosszú u: lásd az átírásban (69. 1.). A sű 'víz'15 accusativusa »sui«-nak van írva 37r . A régebbi u helyén o van a következő szavakban: »bornunda« 'orrán át' 26v; »ionoz balugi« 'delfin' 17 v (TS: yunus) ; »kouetli« 'fortis' 41r; »mohurdar« 'obsigilator' 12r . *e Átírás: 69. 1. Az e-ről nincs mondanivalóm, a zárt é-nek emlékünkben nincs nyoma (14v : »dinulmis« 'dictio', — talán az írás hatása, talán íráshiba). *i Átírás: 70. 1. A közoszmánli i, mint a bír 'egy', iki 'kettő', simdi^sindi 'már' szavakban, első szótagban megmarad. *ö Átírás: 70. 1. Az ősoszmánli ö — amennyiben megmaradt — a mi kéziratunkban mind a három részben o-val van képviselve. Ez alól nincs kivétel. Vö. itt: ö > ü. A példákat lásd az átírás fejezetében. ö > ü A magyarországi török nyelv azokhoz az oszmánli nyelvjárásokhoz tartozik, amelyekben az ö-nek bizonyos esetekben — illetőleg úgy látszik, 15 HEFFENING, Georg. 118.