Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

74 NÉMETH GYULA Egy párszor előfordul az »ny« hangjelölés, amely a magyarban n hangot jelöl, de nem látom, hogy ennek valami jelentősége volna. L. 82. 1. »c« A »c« latin befolyás alatt ilyen példákban fordul elő: »cort[k]mak« 'timere' 38r

; »conaktan« 'ex hospitio' 41

v

; »cul[l]andermisim« 'practico' 46

r

. »es, eh« Mondottuk már, hogy emlékünk »cs« és »eh« jele a magyarban is, a törökben is a ç hangot jelzi: »gyecs« 'tarde' 2r; »gyelegyecs« 'in futuro' 2

r

; »csók« 'sok' 2r

; »ucs« 'három' 2

V

; »gyecsmis« 'elmúlt' 2

V

; az A részben kivételesen »ch«-val: »pach« 'castus' 7V; »chehre« 'arc' uo., »papuch« 'sandalia' 8

V

; »nalcha« 'solea' uo.; — »chimdur« 'quis est?' 29r

; »lachin« 'sed' 29

r

; »acha« 'nyisd ki' 29v

;

»3echerum« 'nosco' 29v

; — »netecsi« 'mint' 83

r

; »icsma« 'inni' 83

v

; »szuesur« 'köszönet' 84r

; »csebab« 'sült' 84

v

. A 44v

lapon a »chen« 'vidám' szót találjuk; ez sew-nek olvasandó. 48

r

: »acheliur« == akilliur 'értelmessé tesz'. A mássalhangzók és a mássalhangzójelek kettőzése A geminátákat kéziratunk nem jelzi: »muteki« 'devotus' 7V

; »gyelat« 'carnifex' 8r

; »kube« 'kupola' ll

v

; »murecsep« 'atramentum' 14

v

. Gyakran előfordul, hogy a másoló (vagy a szerző?) az egyszerű mássalhangzót két betűvel jelzi; ennek nincsen semmi jelentősége: »akkel« 'memoria' 7r;

»ille« '-val, -vei' 2V

; »éllek« 'cribrum' 10

v

; »muffti« és »mufftiluk« ll

r

; »passa« llv stb., »topp« 'tormentum' 13

v

. Hangtan A nyelvjárás fonéma-rendszere Nyelvjárásunk fonéma-rendszere, amennyiben az írott alakok nyomán megállapítható, a következő (feltehető variánsok szögletes zárójelben): Magánhangzók : a [à, ä] i o u e i — ü Mássalhangzók: b p d t 9 g> q k