Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

72 NÉMETH GYULA 'tanult, megszokott' 84r

; »gyurek« 'gyomor' 84

r

; stb.; »gyenduni« 'magadat' 84r

; »gyumleszuni« 'mindet' 84

v

; »gyuzel« 'szép' 84

v

; »gyeluruz« 'jönni fogunk' 85r

; »gyerler« 'helyek' 86

v

, 88

r

; »iszigyák« 'meleg' 88

r

; »agyer[n]nurum« 'sajnálom' 88r

; »gyorur« 'lát' 88

v

; »gyderszün« 'mégy' 83

r

; »gybi« 'mint' 84r

;

»gydero3« 'megyünk' 85r

stb.; »gydelum« 'menjünk'85

r

; »gytma«'menni'85

r

. Az A és D részben a »gy (gi)« után gyakran i betűt találunk, azaz a c"i hangpár »gy«-vel van jelölve: »parmagy«parmac"i 'ujja' 6V

; »gyger« 'renes' 6

V

; »oroszpigy« 'adulter' 7V

; »biligy« 'tudó' 7

V

; »cseszigy« 'latro' 8

r

; »degyl« 'non' 2r

,

3V

, 25

v

; »dilengyluk« 'mendicatio' 8

r

»;demir ogyagy« 'subex' 10

r

; »kamgy« 'ostor' 15v

; »igyrmi« 'húsz' 28

r

; »basmagy« 'nyomdász' 78

v

Gr; »gygytlerum« 'az én embereim' 84r

. Ellenben a B részben ilyen alakokat találunk: »gyirur« 'intret' [?] 30r

; »csamarsirgyi« 'mosónő' 32v

, 33

v

; »degyenegyi« 'botot' 35

r

; »degyildur« 35

v

, 36r

,

38r

; »gyit-« 'menni' passim; »oinagyilara« 'ad saltatorem' 40

v

; »gyibi« 'mint' 47v

; »gyirmj« 'húsz' 49

r

.. Itt az átírás fejezetében tárgyalok egy kérdést, amely elsősorban átírási probléma, — azt a kérdést, hogy abban az esetben, ha a közoszmánli y helyén a mi emlékünkben »gy« jelet találunk, ezt a »gy«-t j-nek olvassuk-e, vagy c"-nek. Ilyen esetek: »gylanbalugi« 'murena' 17v; »gyetistum« 'utóiértem' 26

v

; »gyedi« 'hét' 28r

; — »degiul« 'nem' 29

v

; »degyil« 33

r

, 35

v

(kétszer), 36

r

, 38

r

, 38

v

, »deil« 36v

(kétszer), régebbi

degül-hő\; ez valószínűleg nem tartozik ide, mert régi g és nem y ; »gyeni« 'új' 41v, »ieni« uo., 42

v

, »ienj« 47

r

; »gyara(r)maz« 'nem jó' 47y

,

48r

; »gyuz« 'arc' 48

r

; »gyirmj« 'húsz' 49

r

; — »gyema« 'enni' 83

r

; »gyurek« 'gyomor' 84r

; »gygytlerum« 'az embereim' 84

r

; »gyerosz« 'eszünk' 86

r

; »gyerlen[r]er[n]üzi« c'erlennüzi 'a ti helyeteket' 86v

, 88

r

; »ierum«[így] 'a te helyed' 86v

, 88

r

. Azt hiszem igaza van ÜEFEENiNGnek, aki az ilyen esetekben átírási jelenséget lát (75. 1.). »gz« Az A részben néhány példában a »gz« jelet látjuk, amely a c" hangot jelöli: »magzungzi« 'pharmacopola' 20v

, TS mäcuncu; »gyegze« 'éjszaka' 23r; »kugziaklarum« (tehát »gzi« = c") 'amplector' 26r

. »s«* Az »s« jel a magyarban és emlékünknek a török nyelvében egyformán az s hangot jelöli: »sindi« 'iam' 2r; »ahsam vakti« 'vesperi' 2

r

; »gyecsmis« 'elmúlt' 2V

; »dasra« 'extra' 3

r

; »sukadar« 'tantum' 3

V

; — »dusek« 'ágy' 29

r

; »fichr etmisim« 'putaui' 30v

; »duslar« 'somnia' 31

r

; »uiumislere« 'dormientibus' 31v

;

— »ugyrenmis« 'megszokott' 83v

, 84

r

; »sindi« 'már' 84

v

; »dasrada« 'kint' 85r

;

»isit-« 'hallani' 86r

; »peschen[r]le« 'törülközővel' 86

v

; »passa« 86v; »sen« 'vidám' 87r

(»chen« 44

v

). Emellett az A és B részben (a D-ben csodálatos módon nem), amelyekből a fenti példákat kiírtam, az »s« jel s (sz) hangértékben is előfordul: »sabahvakti« 'mane' 2r; »sora« 'postea' 2; »iuksekte« 'in alto' 2V; »iuksekten« 'ab alto' 2V; — »neister« 'quid uult?' 29r; »istedugun gyibi« 'ahogy akarod' 29

v

; »neisteros« 'quid volumus?' 30v; »gyelmes« 'nem jön' 31

v

. »sh«: »chalishur« 'dolgozik' 45v

; »sch«: »schem[n?]<< 'hilaris' 7

V

. * Az »s«, »z«, »sz«, »3« jelekhez 1. a -z > -s, z- > s-, változásokról szóló fejtegetéseket, 87, 86. 1. és DTVidin 68—69, 72. 1.