Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57
A MAGYARORSZÁGI OSZMÁN-TÖRÖK NYELV 69 »damar« 'véna' 6V ; »aiak« 'pes' 6 V ; »3abah« 'reggel' 31 v ; »kalkarum« 'surgo' 31 r »szana« 'neked' 88v , »katlanma« 'várni' 88 r . Az »aa« jel aa-nak olvasandó (két csúcsú hosszú szótag, talán — legalábbis néha — laringális explosivával a két a között): »szaat« 'horologium' 10r , »3áte« Dat. 31r; »3aat« 'hóra' 32 r , 39 r (négyszer), 39 v , 85 r (!); »táán« 'evés' 86r ; »száát« 86v ; »szaat« 87 r . A magyar »á« hosszú illabiális a (á) hangot jelöl és emlékünkben többször előfordul: »szárhosluk« 'ebrietas' (á: eredeti e-bői); »ácsluktan« 'az éhségtől' 86r (sajátságos módon van »ács« 'éhes' alak is 85 r , 88 r ); »szágluguna« 'az ő egészségükre' 84r , »száglogone« 84 v ; »iszigyák« 'meleg' 88 r . A »száát« és »táán« alakok fent adott olvasatának helyességében nagyjában nem lehet kételkedni, és hogy a többi példák átírási módja semmitmondó, azt sem lehet állítani (szágluguna: affektív alak hosszú magánhangzóval és hangsúllyal az első szótagban?). »o« »csók« 'sok' 2r ; »ozeman« 'tunc'2 r ; »szol« 'bal' 2 V ; »olmak« 'lenni' 3 V ; »oturi« 'miatt' 4r ; »gyor-« 'látni', »győz« 'szem'passim; »oroszpi«'meretrix' 8 r ; »sofra« 'mensa' 10r ; »oile« 'ita' 2 r ; »oteden« 'illinc' 3 r ; — »dozt« 'barát' 29 r ; »dogri« 'fidelis' 30r ; »gyordum« 'láttam' 31 r ; »stambolda« 'Isztanbulban' 49 r ; — »korkma« 'ne félj' 84r ; »dosztlar« 'barátok' 84 r ; »oile« 'dél' 84 v ; »nikola« 'Miklós' 84J. A »kovergyak« 'cincinni' 5r (TS kivircik) szóban — úgy látszik — az »o« i-t jelöl. Különféle nyelvtani alakokban a nem első szótagban az »o« az o hangot jelöli. L. 81—2. 1. »u« Az »u« betű az u hangot jelöli: »burun« 'nasus' 5V ; »iumruk« 'cubitus' 6r; »oiledur« 'ita' 2 r ; »hazur« 'praesens' 2r; »dun« 'heri' 2 r ; »usztune« 'supra 5 2V ; »szenun ianunda« 'apud te' 3r ; »szuilema« 'ne mondd' 4 V ; — »ne buiururzun« 'quid imperas?' 29r; »chimdur« 'quis est?' 29 r ; »szizun« 'az ön' 30 r ; »dusek« 'ágy' 29r ; »katlandugunuza« 'várása miatt' 29 r ; »istedugun« 'amit akarsz' 29r ; — »buldunuz« 'megtalálta' 83 r ; »iureguni« 'gyomrodat' 83 r ; »degyulim« 'nem vagyok' 83v ; »szucsur« 'köszönet' 84 r ; »kalunusz« 'maradjon !' 88 r . A 37r lapon »3ml« 'víz' alak van (hosszú u), a Grammatikában (78v) pedig »su«. (L. 84. 1.) »e« Az »e« elsősorban az e hangot jelöli, amely — különösen bizonyos esetekben — általában valamivel zártabb, mint a magyar (vagy olasz) e: »tesz« 'cito' 2V; »nerede« 'ubi? ' 3 r ; »oiledur« 'ita' 2 r ; »zemanile« 'aliquando' 2 r ; »gyegye« 'éj' 31r ; »egyer« 'si' 31v; »gyerchek« 'igaz' 31 v ; »gyelmes« 'non venit' 31 v ; »szeverler« 'szeretnek' 81r ; »kahve« 'kávé' 83 r ; »eder« 'csinál' 83 r ; »zeman« 'idő' 84 v . Sok esetben az »e« az 1 hangot jelzi, illetőleg az % jele szabály szerint az »e« betű: »agez« 'os' 6r ; »ternaklar« 'ungves' 6 r , 18 v ; »bagerszak« 'intestina' 6V; »agen[r] kari« 'puerpera' 6V; »akkel« 'memoria' 7r; »nazehat verigy« 'exemplaris' 7r ; »iaken« 'közeli' 7 V ; »herszusz« 'fur' 7V; »herka« 'vestis foeminea' 8V ; »szingyer« sinc"ir 'monile' 8V ; »csekercs(k)« 'assarium orgánum' 10 r
