Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

A MAGYARORSZÁGI OSZMÁN-TÖRÖK NYELV 101 és félműveltek sokszor ejtettek ö-t és ü-t. SAX dzüldi 'nevetett' alakot ad (ZDMG XVI, 758). 5. Az a, e vokalizmusú suffixumokra ilyenféle példák vannak: Martellini: »bascie« 'fejbe' 1:1, »iare« 'kedvesnek' 1:2, »bunda« 'itt' 1:2; »aie« 'holdnak' 1:3; »umrume« 'életemnek' 1:3; »hacipaié« häk-i paye' a láb porához' 1:3; »Leilasuna« 'Lejlájának' 1:5. Ezek a példák a négy strófából álló első dalból valók; szabályos alak csak kettő van benne, a »bunda« és a »Leilasuna«, a többi a dalnyelv hagyományos alakja (a 4. strófában még »karé« 'fekete' alak is van, — vö. DTVidin 401). így megy ez tovább; a 6. versben »deriadé« 'tengeren' — »karadé« 'szárazföldön' alakpár van. Mindebből az látszik, hogy az illeszkedés a beszélt nyelvben nagyjában szabályos, a költői nyelvben a y are 'kedvesnek' típusú alakok használatosak, ilyenek azonban a beszélt nyelvben is — különösen „úri" beszédben — előfordulnak. 6. Az ö > ü (u) változás Boszniában nagymértékben el volt terjedve (vö. a DTVidin 34. lapján található térképvázlatot). TRTJHELKA I.: »duzler« 'szemek'; »durdum« 'láttam'; »utrsiniz« (így) 'ötersiniz'; »uteriz« 'énekelünk'; II.: »durdunmi« 'láttad?' (még kétszer dur-). A göz 'szem', gör- 'látni' leginkább megtartják eredeti ö magánhangzójukat és itt még ezek isw-val szerepelnek. (Vö. a Karaduzovic családnevet, itt 103. 1.) De már a Martellini-szövegekben, mindjárt az első dal első strófájában »giordum« alakot találunk s a negyedik strófában »giosi« 'szemet' alak van s ugyanitt »gionul« 'szív', az 5. strófában: »ulen« 'meghaló'. A második dal harmadik strófájában: »giucup« 'göcüp', »giusup« 'cözüp', »gioksun« 'kebledet', »upup« 'csókolva', »ut[l]durmeli« 'meg kell (engem) ölni', »dughmeli« 'meg kell (engem) verni'. Az ö tehát itt a kérdéses szempontból körülbelül úgy viselkedik, mint Vidinben. 1. A g itt is mindig megmarad. Truhelka II.: »cag'br-« 'hívni'; »sevdudumi« 'kedvesemet'. — Martellini: »cirpugium« 'szempillám' 1:2; »doghar« 'felkelő' 1:3; »xatorgighum« 'hogylétem' 1:3; »bagrun« [így] 'belsőmet' 1:4; »daghleri« 'hegyeket'; »degildur« '(ők) nem' 2:1; »dughmelerun« 'gombjaid' 2:3; »gioksun« 'kebledet' 2:3; »dughmeli« 'meg kell verni' 2:3; »oldughum« 'levésem' 3:1; »aldughi« 'vevése' 3:1; »aghu« 'méreg' 3:6; »beghler« 'urak' 7:5; »sagh« 'egészséges'; »dagh — bagh — sagh« 'hegy — kert — egészséges' 9:5. 8. A y-praesensra nincs adatom. Stari-Bárban megvan, de ezzel külön kell foglalkozni. Az IHK török nyelve és Georgievits török közlései Georgievits török közléseit W. HEFFENTNG dolgozta fel „Die türkischen Transkriptionstexte des Bartholomaeus Georgievits aus den Jahren 1544—1548. Ein Beitrag zur historischen Grammatik des Osmanisch-Türkischen" c. munkájában,22 mely nagy szorgalommal és nagy gonddal készült, de nem eléggé kritikus és ma már meglehetősen elavult. Georgievits magyarországi horvát családból származott, 20 éves kora körül a mohácsi csatában török fogságba került, s vagy tíz évig nehéz hely-22 Deutsche Morgenländische Gesellschaft, Leipzig 1942. (= Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes XXVII, 2).