Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kakuk Zsuzsa: A szláv közvetítés kérdése a magyar nyelv oszmán-török elemeiben 51

52 KAKÜK ZSUZSA Alföldön letelepedő balkáni szláv lakosságnak. E menekülő balkániak egészen Budáig felhúzódtak. Mindezek alapján érthető, hogy a magyarok a török szavakat egyszerre hallották török és szláv anyanyelvűek ajkáról, jövevényszavaink egy időben török és szláv forrásból kerültek nyelvünkbe. Jellemzők erre a kettősségre a kettős alakban meghonosodott szavak. Török elemeinknek ezt a kettősségét a fent vázolt történelmi körülmény határozta meg. Nem lehet tehát jövevényszavainkat erőszakosan kettéválasztani, oszmán-török és déli szláv elemekre. A török korszak egységes nyelvi hatását a közvetlenül átvett és a déli szláv közvetítésű elemek összessége együttesen adja meg. Nyelvi szempontból azonban alapvető annak megállapítása, hogy török vagy szláv szó volt-e a magyar szó közvetlen forrása. Sajnos, aránylag kevés olyan eset van, amikor ezt teljes határozottsággal el tudjuk dönteni. Munkánkat nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a déli szláv nyelvek régi török elemei nincsenek összegyűjtve és feldolgozva.1 1A szerb-horvát

és macedón nyelv török elemeivel az alábbi munkák foglalkoznak: , Fit. MIKLOSICH, Die Fremdwörter in den slavischen Sprachen. Wien 1867 FR. MIKLOSICH, Die türkischen Elemente in den südost- und osteuropäischen Sprachen (Griechisch, Albanisch, Rumunisch, Bulgarisch, Serbisch, Kleinrussisch, Grossrussisch, Polnisch): DWAW 34 (1884) 239 —338, 35 (1885) 105 — 192; Nachtrag: DWAW 37 (1888) 1 — 88, 38 (1890) 1 — 194 FE. MIKLOSICH, Über die Einwirkung des Türkischen auf die Grammatik der südosteuropäischen Sprachen: SWAW 120 (1890) 12 p. TH. KORSCH, FB. MIKLOSICH, Die türkischen Elemente . . .: ASIPh. 8 (1885) 637 — 651, 9 (1886) 487 — 520, 653 — 682 O. BLATT, Bosnisch-türkische Sprachdenkmäler: Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes. V. No. 2. Leipzig 1868 Turcizmi u Bosni. Jezikoslovno tumacenje odomacenih rijeci turskog, arapskog i persijskog jezika, za prakticna upotrebu stranaca (Zaseban otisak iz „Sarajevskog Lista") Sarajevo 1881 L. K. MARINKOVITCH, Vocabulaire des mots Persans Arabes et Turcs introduits dans la langue serbe avec un exposé de la littérature serbe: Verhandlungen des 5. Internat. Orient. Kongr. Berlin 1881, B. 2, 2; Berlin 1882 299 — 332 D. POPOVIC, Turske i druge istocanske reci u nasem jeziku. Graba za veliki srpski recnik: Glasnik srpskog ucenog drustva, knj. 59 (Beograd 1884) 3 — 275 H. H. "VOK BILQTTER, Macedonisch-türkische Wörtersammlung mit kulturhistorischen Erläuterungen. Berlin 1889 Tumac turskim arapskim i persijskim rijecima, koje narod u Bosni i Hercegovim upotrebljuje. Sarajevo 1895 KUNOS L, Török elemek a bosnyák nyelvben (KOSTA WÖRMANN, Narodne pjesne muhamedovaca u Bosni i Hercegovim): NyK. 26 (1896) 115 —117 V. Rozié, Barbarizmi u hrvatskom ili srpskom jeziku. Zemun 1904 VI. COROVIC, Pamucinova zbirka turcizama: Glasnik Zemaljskog Muzeja u Bosni i Hercegovim 22 (1910) 173 — 176 FR. KRAELITZ-GREIFENHORST, Corollarien zu F. Miklosich, Die türkischen Elemente in den südost- und osteuropäischen Sprachen. 1884—1890: SWAW 166: 4 (1911) 65 P. SKOK, Studje iz srpsko-hrvatskog vokabulara. Zagreb 1920 (Rad 222) P. SKOK, Restes de la langue turque dans les Balkans: Revue Intern, des Etudes Balkaniques II (1935) 246 — 260 P. SKOK, O turcizmima. Beograd 1936 (Ist. casopis) P. SKOK, Juzni sloveni i turski narodi: Jugoslovenski istoriski casopis 2 (1936) 1 —15 P. SKOK, Prilozi proucavanju turcizama u srp.-hrv. jeziku: Slavia 15 (1937 — 38) 166 — 190; 336 — 366; 481 — 505 P. SKOK, Arapski elemenat u hrvatskom jeziku: Hrvatskaja Enciklopedija. I. (Zagreb 1941) 555 , .