Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kakuk Zsuzsa: A szláv közvetítés kérdése a magyar nyelv oszmán-török elemeiben 51

A SZLÁV KÖZVETÍTÉS KÉRDÉSE A MAGYAB NYELV OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEIBEN 53 *?:c% .. I. Legfontosabb kritériumaink a hangtani kritériumok. Az oszmán-török szavak a szerb-horvát nyelvbe kerülve, beilleszkedtek annak hangtani és grammatikai rendszerébe. Ez a beilleszkedés a szavak egy részében bizonyos hangtani változásokat eredményezett. A magyar nyelv azon hódoltságkori elemei, amelyekben ezek a változások mutatkoznak, nem török, hanem szerbhorvát eredetűek. E hangtani kritériumokat pozitíven — vagyis, ha megvannak — teljes biztonsággal alkalmazhatjuk, meg nem létükből azonban nem mindig következtethetünk a közvetlen átvételre. Szerencsés esetben valamely szón biztos kritérium vagy egyszerre több kritérium is mutatkozik. Előfordul viszont, hogy ugyanazon szón egymásnak ellentmondó kritériumok jelennek meg — P. SKOK, Leksikologijske studije. Zagreb 1948 (Rad 272) H. SKÖLD, Die türkischen Lehnwörter im Serbokroatischen: Lunds Universitets Ârs-skrift B. 18, N. 3. Lund 1922 N. K. DMITRIEV, Problemy i dostizenija bosnojskoj turkologii: ZKV. 2 (1926) 97—118 N. K. DMITRIEV, Etjudy po serbsko-tureckomu jazykovomu vzaimodejstviju: DAN SSSR-B 1928 17-22, 268 — 275; 1929 89 — 95, 103 — 104 N. K. DMITRIEV, Materialy Verkovica kak turkologiceskij pamjatnik: Lidové povídky jihomakedonske z rukopisû St. Verkovicovych. Vydali P. A. Lavrov, J. Polivka — Rozpravy öeske Akademie vëd a umëni. Tfída 3. císlo 70 (1932) 343 — 384 T. KOWALSKI, W sprawie metodologji badan zapozyczen tureckih w jezykach sk>-wianskich: I. Sjezdu slov. filol. v Praze 1929-11. S. 554—556 T. KOWALSKI, Türk dilinin komsu millet dilieri üzerindeki tesiri: Ülkü 20 (1934) K. SANDFEIID, Linguistiques Balkaniques. Problèmes et résultats. Paris 1930 J. D. PRINCE, Surviving Turkish Elements in Serbo-Croatian: Journal of the American Oriental Society 51: 3 (1931) 241 — 261 F. CEPRA, Sarajevski turcizmi i beogradski turcizmi: Nova Hrvatska 15. 8 (Zagreb 1941) I. ESIH, Turcizmi. Rjecnik turskih, arapskih i pérzijskih rijeci u hrvatskom knjizevnom jeziku i puckom govoru. Zagreb 1942 A. SCHMAUS, Zur Lautgestalt der türkischen Lehnwörter in den südslavischen Sprachen: Münchener Studien zur Sprachwissenschaft 6 (1955) 104—123 B. MARKOV, Nekoi hibridni tvorbi vo makedonskiot jazik: Makedonski Jazik 6 (1955) 152 — 164 A. SKALJIC, Turcizmi u narodnom govoru i narodnoj knjizevnosti Bosne i Hercegovine I—II. (Bilten Institüta za proucavanje folklora u Sarajevu. Dopunska izdaja 2) Sarajevo 1957 —^Ism.: F. BAJRAKTAREVIC : Prilozi za knjizevnost, jezik, istoriju i folklór 26 (1960) 334-344; 27 (1961) 65 — 79 M. HRASTB, Strani elemen ti u hrvatskom ili srpskom narodnom i knjizevnom jeziku: Sveuciliste u Zagrebu, Filozofski Fakultét, Radovi Slavenskog Instituta 2 (1958) 43 — 59 G. HAZAI, Remarques sur les rapports des langues slaves des Balkans avec le turc-osmanli: Studia Slavica 7 (1961) 97 — 139 ST. STACHOWSKI, Przyrostki obcego pochodzenia w jezyku serbochorwackim. Krakow 1961 ST. STACHOWSKI, Die osmanisch-türkischen Lehnwörter im Serbokroatischen und ihre Bedeutung für die historische Phonetik des Osmanisch-türkischen: Folia Orientalia 4 (1963) 143 — 170 St. Stachowski. Studien über den osmanisch-türkischen Wortschatz. I. IL: Folia Orientalia V (1963) 75—88, VI (1964) 41—54. A. KNEZEVIC, Die Turzismen in der Sprache der Kroaten und Serben. (Slavisch-Baltisches Seminar der Westfälischen Wilhelms-Universität. Munster (Westf.) Veröffßntlichung Nr. 3.) Meisenheim am Glan 1962 O. jASAR-NASTEVA,'Tursko-makedonski leksicki vkrstuvanja i mesanja: Annuaire de la faculté de philosophie de l'université de Skopje. T. 15 (1963) 349 — 384 O. JASAR-NASTEVA, Les éléments lexicologiques turcs dans le macédonien: uo. 409 — 412