Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

4 GULYA JÁNOS A) Főnévi összetétel. (Az előtag főnév.) a) Egyszerű összetételek. 1. Az előtag anyagnév. Pl. juykuri 'fateknő' [juy 'fa', kűri 'teknő'], mdykat 'földkunyhó" [mdy 1. 'ország', 2. 'föld', kat 'ház']; soymdtjuy 'nyírfa (kivágott, nem élő fa; Holz)' [soymdt 'nyír', juy 'fa'] stb. 2. Az előtag nemet, embert, tisztséget stb. jelentő szó. Pl. nikan 'cárnő' [ni 'nő', kan 'cár'], kujdkasi 'férfi' [ku 'férfi', käsi 'ember'], käsiköl 'emberi hang' [käsi 'ember', köl 'hang, szó'], káli juy 'koporsó' [káli 'halott (ember)', juy 'fa'], kanmdy 'ország' [kan 'fejedelem', mdy 'ország, táj, föld'] stb. 3. Az előtag állat- vagy növénynév. Pl. ämpoy 'kutyafej' [ämp 'kutya', oy 'fej'], nöydssöy 'nyusztprem' [nöyds 'nyuszt', sőy 'bőr, prém'], pajliwdt 'nyárfalevél' [paj 'nyárfa', liwdt 'levél'] stb. 4. Az előtag valamely vonatkozásban helyet jelöl. Pl. lalpam 'ülőhely (csónakban)' [läl 'csónakrész', pam'fű, széna'], (araspam 'tengeri fű (növénynév)' [taras 'tenger', pam 'fű'], torêmway 'ég, menny' [tordm 'ég, menny', wäy 'vas'] — ,,mert az ég vasból van" — (az egyik adatközlőm megjegyzése), jdrjk lur\k 'a víz istene (tőle függ a halászat.sikere)'[jdrjk 'víz', lurjk 'isten, bálvány'], körköyäl'i 'tégla' [kör 'kerhence', köyäl'i 'kövecske'], lujwäy 'gyűrű' [luj 'ujj', wäy 'vas'], läljay 'katonák, katonaság' [läl" háború', jay 'emberek, nép'] stb. 5. Az előtag 'al-', 'fel-', 'elő-' stb. jelentésű főnév. Pl. numtoräm 'Isten' [num 'a fölső rész',, tordm 'isten'], ilnowdt 'a múlt, rég' [il 'elő, régi', 2. nowêt 'kor'] stb. 6. Az előtag olyan főnév, mely ,,vmi számára való" fogaimat, dolgot fejez ki. Pl. loyat"lóistálló' [loy 'ló', aï 'bekerített hely, istálló'], üäjput 'teáskanna' \&aj 'tea', put 'fazék, edény'] stb. 7. Az utótag valamely ,,képző-szerű" főnév: 6ow 'vminek a fele', pe\dk 'fél, vminek a fele', -pill-pil 'fél, társ; oldal', ont 'vminek a belseje' stb. Pl. näncow 'félkenyér', sempehk 'fél szem, félszemű', kaldypil 'unoka', woront 'erdő' stb.1 8. Szórványos esetek: löktoj 'útvég, az útnak a vége' [lök 'út', toj 'vég, utolsó rész'], pÖrkiivat 'vihar' [pörki 'füst',? 'hóesés']; söjul 'fekete áfonya' [soj 'szén, fekete szén', ul•''bogyó']; lulpànâ'dal' [tkp. 'száj-fonal' vö. KARJV— Toiv. lui 'Mund', päne 'Zwirn, Schnur; Saite'] stb. b) Többszörös (főnévi) összetételek. * Néhány szóban az összetétel első tagja maga is összetétel. Pl. kanmdy-jay 'cárnép', kotdljor-lät 'délidő (tkp. nap-közép-idő)', sempeldk-ku 'félszeniű ember' stb. c) Az a) és a b) pontban felsorolt típusokban az összetétel tagjai a ragozás során nem válnak el egymástól: pl. juykuri-nd 'fateknőben',. nikan-dy 'cárnővé' stb. Néhány — úgy látszik — rokon értelmű szóból álló összetétel tagjai a képzés és ragozás során önálló szóként szerepelnek s a megfelelő végződést mindkét részükben felveszik. Pl. äjköl 'hír' [*äj 'beszéd', köl 'szó, hang']: äjdr]-köldrj imi 'beszédes asszony'; löyort 'szolga' [löy 'szolga; unokatestvér', ort 'fejedelem']: löydt-ortdt 'szolgák' stb. A kettős szám jelével: nirpn-kujdydn 1. 'fiatal házasok', 2. 'fiatalember és leány együtt' [ni 'nő', ku 'férfi'] stb. 1E típus egyes esetei a megelőző típusok valamelyikének is felfoghatók. Pl. úancow 'félkenyér' = 'kenyérből álló fél' (vö. 1.,) stb. : ] ..- :i .