Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Hell György: A gépi fordítás időszerű kérdései 453

454 HELL GYÖRGY nyelvi szöveg szavainak vagy szókörnyezetének elemzése helyett csak a mondattani elemzés vezethet célhoz. 2. Mondatelemzés a gépi fordításban A mondattani elemzéstől a gépi fordítás szakemberei sokat vártak, és a kezdeti eredmények eléggé ígéretesek is voltak. A technika fejlődésével az elektronikus számológépek emlékezeti egységeinek kapacitása jelentősen bővült, és a gépi szótárba így az egyes szavak mellé grammatikai információkat is tárolni lehetett. Ugyanakkor a gépek működése is gyorsult, a program terjedelmesebb és részletesebb utasításokat tartalmazhatott. A szintaktikai elemzés alkalmazása nem oldotta meg a gépi fordítás kérdéseit. Sőt, a nyelv szemantikai tulajdonságainak olyan jellegzetességeit fedte föl, amelyeket a korábbi elemzés nem hozott felszínre. A beszélő és értő számára kétségtelen, hogy a mondat minden szava (a különleges közbevetésektől eltekintve) egy egységes kapcsolatrendszerben válik egységgé, melyben a kapcsolatrendszer csúcsán álló elemtől a már függő taggal nem rendelkező elemekig egy elemzésen belül csak egyetlen függőségi vonal vezet: 1. ábra A mondat függőségi ágrajzán nincsenek zárt szemek: Zárt szem akkor keletkezne, ha a mondat egyik függő tagja nem egyetlen fölérendelt szótól függne, hanem kettőtől pl. : ha a „függőségi" szó a „mondat" és „ágrajzán" szavaknak egyszerre függő tagja lenne. A formális elemzés ezt a zárt rendszert a mondatok nagy számában sajnos nem tudja hibátlanul megalkotni, és a mondat szintaktikai elemzési módjai közül egyiknek sem sikerült még olyan utasításrendszert adnia, amely kielégítő módon teljes mondatelemzést nyújtott volna. A formális elemzésben a mondat csúcsán álló független tagnak az alanyt az állítmányt vagy mindkét tagot egyszerre is lehetne venni. A függőségi grammatika az állítmányt veszi egyedüli független elemnek, mert így tudja az \ ágrajzra az egyébként más következtetések levonására szolgáló projektív függés szabályát érvényesíteni. E szabály szerint a függőségi rajz elágazási pontjaiból húzott függőlegesek nem metszik a függőséget jelző vonalakat. Ha a mondat főtagjául az alanyt vesszük, úgy ez a szabály sok mondatra nem lenne érvényes.