Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Hell György: A gépi fordítás időszerű kérdései 453

A gépi fordítás időszerű kérdései A gépi fordítás gépi szótározásként indult. Az alapot ehhez a jelenleg elcsodálkoztató teljesítményekre képes elektónikus számológépeknek mai szemmel, primitívnek nevezhető első szerkezetei adták, az ötletet elsőnek egy számológépes és egy desifrírozó szakember közösen fogalmazta meg. A. D. BOOTH és W. WEAVER tudatában lévén az elektronikus számológép óriási lehetőségeinek, a szótározáson túlmenően komoly lehetőségnek tartották a használható fordítás megvalósítását is. A gondolat rövid kifejezését problémafelvetésként tartalmazó memorandumukra eltérő válaszok érkeztek. Többen voltak olyanok, akik a gépi fordítást elérhetőnek tartották. 1. A szavankénti fordítás A gépi fordítás gyakorlati megvalósítása jellegzetes nyelvészeti feladat. Az első próbálkozások még a gépi szótározás elgondolására épültek és a szavankénti fordítás útján keresték a megoldást. Bár már kezdetben sikerült megvalósítani az egy szón belüli morfológiai elemzés bizonyos formáit, a szavak elszigetelt fordítása már előre is megjósolt súlyos szemantikai jellegű kérdéseket vetett föl. Egy-egy szó v. morféma a nyelvi elemek természetes többértelműsége révén a fordításban egy mondaton belül általában több szót ad, ami nemcsak zavarja az olvasót, hanem a mondat megértését is lehetetlenné teszi. A fordítás minőségét úgy lehetett javítani, hogy igyekeztek megszüntetni vagy legalábbis erősen lecsökkenteni a többértelműségek számát. A szavaknénti fordítás szintjén a többértelműség határozottan szétválasztható grammatikai és tisztán szemantikai jellegű többértelműségre annak alapján, hogy az elszigetelt morfémát grammatikai vagy lexikai elemnek tekintjük. A grammatikai többértelműség a közvetlen környezet vizsgálatával, a szemantikai többértelműség az egész szöveg jellegének szem előtt tartásával erősen leszűkíthető. A szavankénti fordítás javított módszerei ezt veszik alapul, amikor a megadható jelentést a vizsgált morféma előtti és mögötti elemek grammatikai tulajdonságainak figyelembe vételével, ill. a „mikrószótárban" található értelmezés felhasználásával tüntetik fel. (A „mikrószótár" az erősen leszűkített szakterületre érvényes jelentéseket tartalmazza csak). A szavankénti fordítás használhatóságának, ill. alkalmazhatóságának az is erősen határt szab, hogy csak két olyan nyelv közti fordításra lehet használni, melyek szórendje nem tér el jelentősen egymástól. Abban az esetben, ha a fordítás célnyelvének szórendje a fordítás forrásnyelvének a szórendjétől erősen eltér, és az előbbit csak a szavak mondattani szerepének meghatározása alapján tudjuk megállapítani, akkor a szavankénti fordítás módszere nem használható. Ilyenkor (pl. az oroszról magyarra történő fordítás esetében is) a forrás-