Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Németh Gyula: Magyar törzsnevek a baskíroknál 35

MAGYAR TÖRZSNEVEK A BASKÍROKNÁL 43 áll. A Kese szó ebben a névben a magyar Keszey szóval azonos. Ahogy láttuk, egy magyar Keszey alaknak a baskírban Kesey felel meg és ebből származik a szóvégi y elmaradásával a Kese alak. A szóvégi y eltűnését látjuk a baskír Gärä törzsnévben is, amely oroszul rufen,*7 s talán megemlíthetem a baskír Karïy Kïpsak ~ orosz Kapu-KbincaK altörzsnevet is.38 A

baskir alak e- hangjai zartak: Kuz. Icêsê, or. Kece, RUD. ksi [lesé], — vö. MIRZANOVA: BauiK. ßnaji. 136-137. 18. Volt még a magyaroknak egy törzse, amelynek neve a baskíroknál, illetőleg a baskírokkal való összefüggésben megvan és ez a vezető törzsnek, a Magyarnak a neve. Ez a nép- és törzsnév két alakban van meg a magyarban: magyar és megyer. Az első alak többnyire az egész nép megjelölésére szolgál, a második a főtörzs megjelölésére, és ezt találjuk rendesen a helynevekben is; az elsőnek az ősmagyar alakja mogyeri, a második Konstantin császárnál Meyécrj ( = Megyeri) alakban van feljegyezve. Ezek ugyanannak a névnek a variánsai. Mindkét variánst megtaláljuk a régi Oroszországban. Egy sacki (UlauK) oklevélben (Rjazantól délkeletre; 1539) megvan a név mint népnév mozerjan alakban,együtt a baskír népnévvel és a szomszédos területeken, a régi Kazáni, Szimbirszki, Penzai, Tambovi, Szaratovi kormányzóságokban számos Mo(a)zar, Mozarka stb. helynevet találunk. A magyar őskor és a magyar nyelv fontos emléke a sacki adat,39

a

mozerjan név. A következő összefüggésben fordul elő: tarchanok, baskírok, mozerjanok. Kétségtelen tehát, hogy a mogyeri (~ megyeri) név ismeretes volt a baskíroknál.40

A

felsorolt népcsoportok Temnikovban laktak. Temnikov vagy 700 km-rel nyugatra van Magna Hungáriától, de a mozerjanok itt a baskírokkal kapcsolatban szerepelnek. Még fontosabb a Megyer változat szerepe. Ez még ma is közismert népnév a Szovjetunióban, mégpedig miser, misar formában. Ezt olvassuk a tatár nyelvjárások leírásában:40

*

,,[a tatár nyelvjárások második csoportjaj a nyugati vagy misar-nyelvjárás (MKiuapCKKÖ), annak a tatár lakosságnak a nyelvjárása, amely — csekély kivétellel — a tatár köztársaságon kívül lakik, — a Gor'kovi, Tambovi, Voronezsi, Rjazani, Penzai, Ul'janovi, Kujbisevi, Szaratovi, Orenburgi kerületekben, továbbá a Mordvin és Baskír Köztársaságban — azaz a misar-tatárok vagy mescserjákok nyelvjárása (kb. 300 000 ember)." A miserekről nincsen megfelelő monográfiánk, de sokszor szó van róluk az irodalomban és sokszor merül fel — különösen a Szovjetunióban — az a vélemény, hogy ezek a magyarok utódai. Én is tárgyaltam a kérdést a HMKial-ban (324 kk.), de nem tudtam számot adni a miëer, mizer, miűar, mizar alakok hangtani fejlődéséről és ezért elválasztottam ezt a nevet a magyar népnévtől. Most úgy látom, hogy ezek az alakok teljesen szabályos megfelelői a magyar névnek. A fent említett megyer variánsból kell kiindulnunk: mogyeri-hő\ a baskírban mozeri alak keletkezik, a megyeri-bői pedig mezeriiob és a

mezeri alakból az e—e > é—e > i—e- > i—a kipcsak 37 KXTZEEV:

i. m. 56. 3sUo.

51. 39HMKial.

308. í0 A tarchant 1.: HMKiel. 259;

PAIS: MNy LUT, 65. 40a IST. A. BASKAKOV, TropKCKHe H3MKH, 159.1. «ob Ugyanúgy, mint a baskir nyelv arab elemeiben, 1. DMITBIEV: Zap. Koll. Vost. V, 129.