Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Fodor István: Az afrikai nevek és szavak magyar írásmódja 381

AZ AFRIKAI NEVEK ÉS SZAVAK MAGYAR ÍRÁSMÓDJA 389 7 • Nagyon érdekes, hogy a bantu csoport névtani szempontból is mennyire egységesnek és az előbbi nyelvcsaládtól mennyire különbözőnek mutatkozik. A harmadik rendezést kívánó csoport csak néhány névből áll. Ez a busmanok, hottentották és más velük talán rokon nép és nyelv nevét tartalmazza. Ennek a nyelvcsaládnak tudományos összefoglaló neve ,,koin" vagy „koiszan". Alakváltozatok itt is előfordulnak, de számuk nem jelentős. Az egyetlen nehézséget némely ide tartozó név kezdő csettintőhangjának írása, amelyre vonatkozóan már az előbb javaslatot tettem. Az afrikai nép- és nyelvnevek másik jellegzetessége a nevek egyalakúsága, homonimiája, a terminus technicus eredeti, szűkebb jelentésében. Ennek három fajtája van. Az egyik az, amikor két különböző törzsnek vagy nyelvnek a neve teljesen ugyanaz. Mivel a polinimia jelensége folytán többnyire nem egy, hanem három-négy, sőt több neve van mindegyik etnikai egységnek, ide csak azt az esetet veszem, amikor a legismertebb nevek azonosak,' vagy amikor a szóban forgó egységeknek valóban csak egy-két neve van, s ebből a legtöbb azonos, ül. csak egy-egy a nem azonos nevű. Ilyen pl. a Nigériában élő ,,baza" nép, amely talán ,,baza-komo" és ,,baza-kaduna" ágból áll. Ez a név azonos a Libériában élő ,,baza" vagy idegen néven „gbaza" nép nevével. A második csoportba azok a nyelvek és népek tartoznak, amelyeknek több neve közül csak egy azonos. Ilyen pl. a Togóban és Dahomeyban beszélt „logba", amelynek másik neve ,,legba" azonos a Togóban élő „logba" nép nevével, amelynek ez nem saját neve. / A harmadik típusba azokat a sóknevű nyelveket, ill. népeket soroltam, amelyeknek egyik neve fonetikailag nagyon hasonló, bár nem teljesen azonos. Pl. az Elefántcsontparton beszélt „avikam" egyik idegen neve „gbanda" majdnem azonos a Libériában beszélt „bandi" másik saját nevével, a „gbande" alakkal, továbbá a tőlük jóval keletebbre élő „ngbandi", ill. „gbandi" nép nevével. Ha most ennek a homonimiának az okait vizsgáljuk, akkor ismét három csoportot állapíthatunk meg. Az első a véletlen hasonlóság vagy azonosság esete. Ez nemcsak az afrikai nyelvek és népek körében fordul elő, hanem a világ valamennyi nép- és nyelvneve közt kimutatható, pl. a bantu „tonga" név hangzásra lényegében azonos a polinéz nyelvcsaládba tartozó „tonga", másképpen „rarotonga" névvel, de ilyen a bantu „lolo" és a tibeti-burmai nyelvekkel rokon „lolo", a madagaszkár (indonéz) „bara", a tibeti-burmai nyelvek közé tartozó „bara" és a dél-amerikai indián „bara" (Bará) nyelvjárás; nem beszélve arról, hogy a szudáni „bola" nyelvnek is van „bara" névváltozata. E jelenség magyarázata ugyanaz, mint azé a jelenségé, amikor nem rokon nyelveknek számos ugyanazon vagy rokon jelentésű szava hasonló vagy azonos hangalakú. A világ kb. 3000 nyelvileg különböző népének tízezernyi nyelv-és törzsneve között a többség csak három-öt hangból tevődik össze, s ilyen esetben a véletlen azonosság statisztikailag is kiszámítható. A második csoportba azok a nevek tartoznak, amelyek közt genetikus kapcsolat lehetséges, vagyis a két nép, ill. nyelv rokon származású. Ez nyilvánvaló az egymással egy szűkebb rokonsági fokba tartozó „ronga", „szonga", „tonga" bantu nyelvek közt, és feltehetően vonatkozik az ugyancsak bantu „nkonde" — „nkundo", „honde" — „hunde", „konde" — „kondo" — „kondzso", „kutii" — „kundu", „mbunda" — „mbundu" nevek alaki hasonlóságára.