Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Fodor István: Az afrikai nevek és szavak magyar írásmódja 381

382 FODOR ISTVÁN 2. Az afrikai nevek és szavak magyar írásmódja Az írásmód rendezésének köre Az afrikai nevek és szavak írásmódjának problémája az eddigi részszabályokhoz* viszonyítva jóval heterogénebb természetű, ti. az afrikai nevek és szavak több száz, igen gyakran egymástól teljesen különböző nyelvhez tartoznak. Hogy mégis egy szabályzat alá kerülnek, annak csak gyakorlati okai vannak: a nyelvi anyag legnagyobb része tudományos szempontból úgyszólván feldolgozatlan (általánosan, nemcsak a még zsenge hazai afrikanisztikánk szempontjából), az adatok jó része csak angol, francia és német (legfeljebb még olasz, spanyol vagy portugál) nyelvi közvetítés útján vált közismertté.1 Mindenekelőtt tisztázni kell az „afrikai" tárgykör fogalmát. Ide tulajdonképpen a fekete-afrikai nyelvi terület anyaga tartozik. Illetékesség hiánya miatt nem foglalkozhatunk a szemita és hamita anyaggal, tehát az arab, egyiptomi, a berber, a kusita és az etióp (amhara, tigré, tigrinya stb.) szavakkal és nevekkel (az arab — mint említettem — külön szabályozás tárgya lesz), de az Afrika földrajzi területéhez tartozó madagaszkári indonéz nevek és szavak írásmódjának kérdése sem vonható bele ebbe a rendezésbe. Persze a tulajdonképpeni afrikai név- és szóanyag rendezése sem választható el mereven a szemita-hamita, főképpen az arab szabályzat alapelveitől és egyes részletmegoldásaitól, hiszen számos fekete-afrikai név tulajdonképpen arab földrajzi névvel függ össze, pl. a teisz-um-danab nyelv. Azonkívül az arabban és sok afrikai nyelvben előforduló hangszalagzárhang jelölése egyformán oldandó meg mindkét szabályzatban, akár r jellel, akár anélkül, pl. El-Álaméin neve r jel nélkül van írva az Űj Magyar Lexikon 6. kötetében (677. lap), El-f

Álaméin alakban az egyik világtérképen (Politikai és Gazdasági Világatlasz. Budapest 1961.). A rendezendő szó- és névanyag soknemű, de főleg tudományos szempontból egyenetlenül feldolgozott volta, továbbá az arab anyag írásmódjának rendezéséhez való igazításának követelménye miatt az afrikai nevek és szavak magyar írásmódjának szabályzata mind alapelvei, mind részletmegoldásai tekintetében csak ideiglenes jellegű lehet. A mellékelt névanyagban kérdőjellel jelöltem azokat a javaslatokat, amelyek még ennél is kevésbé tekinthetők végleges megoldásnak, mivel ismereteink bővülésével, továbbá az arab anyagra vonatkozó szabályzat megjelenésével okvetlenül módosításra szorulnak. 3. Az afrikai írásrendszerek főbb sajátságai Az afrikai nevek és szavak magyaros írásmódjának kérdése — mint már utaltam rá — részben nyelvhelyességi probléma, (tágabb értelemben véve), ti. ki kell választani az alakváltozatok közül egyet vagy többet, amelyet magyar névként fogadunk el, részben pedig a szoros értelemben vett helyesírási kérdés. Mivel a tulajdonképpeni afrikai nyelvek között a latin írás a XIX. század derekától kezdve általános lett (már ti. amelyik nyelvnek gyakorlati 1 A rendezést nálunk egy bizottság végzi, amelynek munkájában afrikanista nyelvész és néprajzos, geográfus és magyar nyelvhelyességi és helyesírási szakember vesz részt. E javaslatot a bizottság számára készítettem el.