Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Fodor István: Az afrikai nevek és szavak magyar írásmódja 381

Az afrikai nevek és szavak magyar írásmódja Az afrikai nyelvek és népek megnevezésének néhány jellemvonása 1. Az idegen nevek es szavak magyar írásmódja rendezésének szükséges volta Az idegen nevek és szavak magyaros írásmódja nyelvhelyességi és helyesírási szempontból régóta nehézséget okoz, és rendezést kíván. E kérdéseket leginkább a helyesírás szemszögéből kiindulva igyekeztek megoldani, és az eredmény helyesírási szabályzat formájában jelent meg. így jelenleg érvényes szabályzatunk (A magyar helyesírás szabályai, 1959) általános szabályt közöl az idegen szavak és tulajdonnevek írására (278—289. §) és a nem latin betűs írású nyelvek közül az orosz, a görög és a kínai szavak és nevek átírására (290 — 312. §) vonatkozóan. A kínai írásmódra ez a szabályzat csak néhány általános alapelvet ad, részletesen külön kiadvány tárgyalja (A kínai nevek és szavak magyar átírása, Budapest, 1952). Hogy ezek a szabályok nemcsak helyesírási, hanem nyelvhelyességi kérdésekben is állást foglalnak, »arra példa az a szabály (307. §), amely az ógörög szavak görögös, nem pedig latinos írásmódját mondja ki helyesnek. A Magyar Tudományos Akadémia helyesírási bizottságának munkabizottságai ezen kívül most-készítik elő számos ázsiai nyelv szavainak és neveinek írásmódját (lásd BETHLENFALVY 1964.) Tudomásom szerint most készül az arab szavak és nevek magyar átírásának szabályzata is. Az egyre több világrészt, ül. népet, nyelvet felölelő írásmódrendezést maga az élet követeli meg: a világesemények következtében mind a napisajtó, mind a tudománynépszerűsítő irodalom, de még az ügyiratkezelés és a magánlevelezés is egyre többet foglalkozik e hazánktól igen távoli népekkel, említi az ott élők neveit, a földrajzi neveket, és ír le egyes szavakat, kifejezéseket, míg a múlt században vagy még évtizedekkel ezelőtt is csak egy-egy napihír vagy egy útleírás során került a sajtóba egy-két ilyen idegen szó vagy név, és az írásmód alkalmi és következetlen volta senkinek sem tűnt fel. De a magyar nyelvű tudományos irodalom is mindinkább igényli az általános írásrendezést. Orientalisztikánk ma már nemcsak idegen nyelven íródik, és nemcsak az altáji nyelvekre korlátozódik. Néhány év óta pedig kialakulóban van a hazai (és magyar nyelvű) afrikanisztika. Az afrikai nyelvek osztályozásának problémái c. tanulmányomban (FODOR 1965) kerültem szembe először jelentős írásgondokkal, s az ott alkalmazott megoldást (41) nagyon is ideiglenesnek tekintettem és tekintem. A nem tudományos irodalomban (népszerűsítő munkák, napisajtó stb.) elburjánzott mai összevisszaság még ;

nkább megköveteli az átfogó rendezést.