Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

VAHI OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK II 21 190. Melléknévi kérdő névmások 190a. A melléknévi kérdő névmások a következők: moyi 'milyen', mali 'melyik', továbbá: möyaldr\ 'milyen', moyi körasdw 'milyen színű (tkp. mi, milyen alakú)'; koji körasdw 'kire hasonlít (tkp. ki alakú)' stb. 190b. A mdli 'melyik' névmásnak van számnévi használata is (1. alább). 190c. A melléknévi kérdő névmások a mondatban — a határozóit kivéve — ugyanazt a szerepet töltik be, mint a melléknevek. (Hasonlóképp a számnévi kérdő névmások is. L. alább.) Példamondatok: norj arjkin moyi nempd-ki? 'a te anyád milyen nevű?', Hm täs moyi tinnd-ki? 'ez az áru mennyibe kerül (tkp. milyen árban van)?', norj mdli likdr tuyasên? 'te melyik szánt hoztad?', norj moyaldrj werwds werwdn? 'te milyen munkát végzel (tkp. csinálsz)?', moyi körasdw jernäs? '[ez] milyen színű ruha?', norj koji körasdw wäsdn? 'te kire hasonlítasz (tkp. te ki alakú vagy)?' stb. " ,. ' 191. Számnévi kérdő névmások 191a. Viszonylag kevés számnévi kérdő névmás ismeretes : mdtkörät 'hány', mali 'melyik'. v Példamondatok: mdtkörät ëas? 'hány óra [van]?', nor\ mdtkörät altajaivëri?, 'te hány éves vagy (tkp. hány évet bírsz)?', mdtkörät ik ontâr? '[ő] hány hónapos?' stb. 192. Határozószói kérdő névmások 192a. A helyet és időt jelentő határozószói kérdő névmásokban ugyanaz az irányhármasság fejeződik ki, mint a helyhatározói mutató névmásokban (1. 186d). 193a. Helyet jelentő határozószói kérdő névmások: a) kot 'hol', b) kolïêy 'honnan' és c) kői, kőldpa 'hová'. Példamondatok: ko sät'wdl? 'hol hallatszik?', norj ildn ko wälyaldn? 'te előbb (régen) hol éltél?', norj koltdy nowtan? 'te honnan származol?', tim dntdw kői werlin? 'ezt az övet minek (tkp. hová) csinálod?' stb. 193b. Ide tartozik a moyi täyi 'hol (tkp. mi helyen)' kifejezés is. 193c. A kot 'hol' kérdő névmás állítmány is lehet. Ebben az esetben felveszi a -ki állítmányi partikulát. (A -kii-ki partikulára vonatkozólag 1. 223.) Két vagy több (lélektani, logikai) alany esetében a kérdő névmás állítmányi alakja kettős, illetőleg többes számú. kotdki? 'hol van [ő]?' kotdkiydn? 'hol vannak [ők, ktsz]?' kotdkijatd(t)? 'hol vannak [ők, tbsz.]?' Például: mä lopim kotêki? 'a kabátom hol van?' stb. 194. Időt jelentők: a) kuntd 'mikor', b) kuntdy (kuntoy) 'mióta' és' c) kuntd moc§(t) 'meddig'; továbbá: mdtlätnd (mdtländ) 'mikor'. Példamondatok: taySpa kuntd manloy? 'oda mikor megyünk?', nör\ kuntoy td wâlwën? 'te mióta laksz itt?', kuntd moçê norj td walwên? 'meddig (fogsz) te itt lakni?', mdtlätnd läwdtkas? 'mikor esett az eső?' stb. 195. Elvont jelentéstartalmat — a) módot, b) okot-célt — kifejezők: Sb)kőti 'hogyan, mint, mit', moyi säydt (säyi) 'hogyan, mint, mi módon', b) möyoHä(t) 'miért, mire, minek, mi célból', moyä(t) ua. Példamondatok: mä ta köti jelam-kälam imimnäti? 'hát, mit ítkp. mint) [csináljak] az én rossz öregasszonyommal?', moyi säydt üti weri? 'hogyan készül ez így (pass.)?', norj pdytd iki, männä moyi säyi löytdyldwdnV. 'te pisz-