Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

28 GULYA JÁNOS kos öreg, velem hogyan veszekszel [hogyan merészelsz veszekedni]? !', moyolä jokdn amäswdn? 'miért ülsz otthon?', nor\ moyolä jösdn? 'te miért (mi célból) jöttél?' stb. Vonatkozó névmások 196. A vonatkozó névmások azonosak a kérdő névmásokkal. E névmások is — a mutató és a kérdő stb. névmásokhoz hasonlóan — lehetnek a) főnéviek, b) melléknéviek stb. 197. A vonatkozó névmások szórendje kötött: a mondatban mindig az első helyen állanak. Kérdő mondatban sohasem fordulnak elő. 198. A vonatkozó névmásokat a kérdő névmásokkal való alaki egyezésük miatt nem soroljuk fel, csak használatukat mutatjuk be néhány példamondatban. Mondatok a vonatkozó névmásokra és használatukra: koji dntd ropiltdivdl, dntd liwdl 'aki nem dolgozik, nem eszik [ne is egyék]', moyoli mänä maswdl — • tu mdjiyüdyäs 'ami nekem kell, azt [nekem] adta', koltdy josan, töydpa mdnä! 'ahonnan jöttél, oda menj !', koldpa kiflim, töydpa mdnäti 'ahová küldöm, oda menjen', kuntdnd ndrjikijit töydnä jär\kawdlt . . . 'amikor a gyermekek a tűzzel játszanak . . .', möyölä kojdmpin, nor\ä mdlim 'amit akarsz (tkp. amiért akarsz), [azt] neked adom' stb. Határozatlan névmások 199. Két csoportjuk van, melyek mindegyikén belül a névmások lehetnek a) főnéviek, b) melléknéviek stb. 200. A tulajdonképpeni határozatlan névmások a következők: mdtäli 1. 'valami', 2. (?) 'valamilyen', mdtä 'valamilyen, (?) valami' stb. Példamondatok: mdtäli käsrjän täm mänä tiyta! '(ha) valamit találsz, akkor szólj nekem!', löy mdtaï tin mä wdtä pdüdmyäsdm 'őtőle (tkp. az ő) bármilyen váltságdíjat venni féltem', kulali mdtä kölp dntd tiydwdl 'a halacska semmit sem (tkp. valami szót sem) szól', mdtä tàyëja pänil 'tedd valahová (tkp. valami helyre) !', wdri mdtä säyi, dntd norj wer an! 'csinálj (tégy) bármint, (ez) nem a te dolgod !' stb. 201. Ha a vonatkozó névmásokhoz -kam nyomatékosító elem csatlakozik, akkor ez a névmással kifejezett személy vagy dolog határozatlan (nem-meghatározott) voltát fejezi ki. A -kam nyomatékosító elem mindig a névmás ragozott (vagy zéró-morfémával ellátott) alakjához járul, és hangrendileg sohasem illeszkedik. 202. Példák a -kam elemmel szerkesztett határozatlan névmásokra és használatukra: männd koji-käm loyä majdlsi? 'én valakit neki ajándékoztam (pass.)?', mdrj sajdw tältöy moyaldrj-käm jay jöyäsdt '(amikor) halásztunk (part.), valamilyen emberek jöttek', ko-kam pecdyldlte sät'wdl 'valahol borjúbőgés hallatszik', kuntd-käm mä waőpa mdndm 'én valamikor a városba mentem', mŐyi-kam säyi dj öyäl'ind uydloy jöyälti 'valahogyan egy kislány [őt] fejen ütötte (pass.)' stb. Tagadó névmások 203. Ha a tagadás a névmással kifejezett dologra vonatkozik, a névmáshoz -p&j-pd partikula járul, s ez a névmást tagadó jelentésűvé teszi. (A -pdl-pd partikuláról 1. 223.)