Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

26 GULYA JÁNOS 188. Elvontságot kifejező határozószói mutató névmások " 188a. E névmások egyik csoportjának módhatározói jelentése van. E névmások ugyanabból a tőből származnak, mint a melléknévi mutatónévmások: táti 'így' [mint ez; mutatva] üti 'úgy' [mint, ami olyan mint fimint] tuti 'úgy' [mint, ami olyan mint fumint] Példamondatok: taHwdri! 'így csináld!', kojnd tatiweri? 'ki csinál így (pass.)?', t'iti känßiysa! 'úgy írj ! [mint az osztályban egy másik, a jó tanuló]', moyi säydt t'iti weri? 'hogyan készül ez így (pass.)?', d\\d kump§ t'itijdlildwdlt, tdlwdlt 'a nagy hullámok [a tengeren] [csak] úgy járnak, zúgnak [— mondja]', perdy käsi tor) üti dntd kötkds! 'más ember így nem csinált (viselkedett) volna !', mä fűti nomSysilldm: loy iy käsds 'én úgy gondoltam: ő medvét talált', tuti atds ... 'így szólt ..,.', nbr\ tuti ál kütkä! 'te így [azaz: rosszul] ne viselkedj !' stb. 188b. Egy alkalommal előfordul tutiké 'így, akképp' alak is. 188c. Névutós szerkezettel: tim säydt 'így, ily módon', ti säyi '[így]' stb. Például: t'i säyi, tulpul, norjdt ild ondltdsi! 'így, bolond, téged megtanítottak (pass.) ! [ti. veréssel]' stb. 188d. Okhatározói szerepben fordul elő a tuta '[ezért]' (tutati ua.) ragozott névmási alak. Például: loy dntd jos, tuta merj moyol'i werlöy? 'ő nem jött [el], ezért mi mit csináljunk?', mä tutati ődkd pdltdmsdm 'én ezért nagyon megijedtem' stb. Kérdő névmások 189. Főnévi kérdő névmások 189a. Két főnévi kérdő névmás van: a) koji 'ki, kicsoda', mely személyre és b) moyol'i 'mi, micsoda', mely állatokra, egyéb élő avagy élettelen dolgokra vonatkozik. 189b. A főnévi kérdő névmásnak — a főnévhez hasonlóan — egyes, kettős és többes számú alakja van: koji 'ki, kicsoda', kojiydn 'kik (ktsz.)', kojit 'kik', illetőleg moyol'i 'mi, micsoda', möyöUydn 'mik (ktsz.)', moyöUt 'mik'. 189c. A főnévi kérdő névmás a mondatban ugyanazt a mondatrészi szerepet töltheti be, mint a főnév. Ragozása is a főnév ragozása szerint (1. 132 ].) történik. Lehet névutója is. 189d. A főnévi kérdő névmásnak főnévi (birtokos) jelző szerepében a jelentése: (koji) 'kinek a', (moyol'i) 'minek a'. Példamondatok a főnévi kérdő névmások használatára: tim kötnd möyöl'i? 'ebben a kézben mi [van]?', nörj koji tinisdn? 'te kit adtál el?', kojdy jdsdn? 'ki[vé] lettél [mi a foglalkozásod]?', tim juy moyol'ikd jdwdl? 'ez a fa mi(vé) lesz?', moyol'ijöy Htot köydrtdyäsdn? 'miből főztél ebédet?', möyol'ina put werwdn? 'miben főzöl?', timi koji nipik? 'ez kinek a könyve?', koji pö6 wäsSn? '(te) kinek a családjából [való] vagy?' stb. 189e. A moyoli 'mi, micsoda' főnévi kérdő névmás előfordul indulatszóként is: moyol'i, norj tuldy-pu\dy jdsdn? 'mi, te bolond lettél?', moyoti, tä? 'nos, mi?' stb. 189f. Némely esetben, főként ragozott alakjaiban főnévi jellegű a moyi névmás is. Jelentése: 1. 'mi (főnévi)', 2. 'milyen (melléknévi)'. (L. alább.)