Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

K 24 ' GULYA JÁNOS tudja ezt a dolgot (pass.)', mä dntd kort dm (i wer wertä 'én nem tudtam ezt (tkp. ezt a dolgot) megtenni', tu tayina törj jdm wälyal! 'ott (tkp. azon a helyen) jó lett volna !'', mä tu. möylöy jöyäsdm 'én arról a helyről jöttem' stb. 183d. A főnévi mutató névmások önálló formái ragozódnak. Ragozásukkor ugyanazokat a ragokat veszik fel, mint a főnevek (1.130—135.1,). Például: timijöy är täs wdsdn 'ebből sokat (tkp. sok árút) vettél', titnä mdnäf 'ezzel menj !' stb. 183e. Meghatározott helyzetben — alkalmi főnévi funkcióban (pl. elliptikus szerkezetben) — a jelzői alakok is vehetnek fel névszói ragokat. Például : mdli minnd-ki? — tim minnd-ki; illetőleg: tu minnd-ki; vagy: a) timnd, b) tömné, c) titnd 'melyik ládában (van ez vagy az a dolog) ? — Ebben a ládában (van) (rámutatva)'; illetőleg: 'abban a ládában (amelyről beszéltünk)'; vagy: 'ebben', 'abban' (konkrétan), 'ebben' (amelyről beszéltünk) stb. 184. Melléknévi mutató névmások 184a. A melléknévi mutató névmások rendszere némiképp eltér a főnévi mutató névmásokétól. Mindössze három alakjuk van: tamint 'ilyen [mint ez, itt]' timint 'ilyen [mint valami, ami tit (1. 183c)]' tumint 'olyan [mint valami, ami tut (1. 183c)]' Példamondatok: tamint körasbw nipik wdjäf 'ilyen (tkp. ilyen alakú, színű) könyvet vegyél!', mdtä täyind-pa dntd käsli timint äjnif 'sehol sem találni (pass.) ilyen kislányt [mint én] !', mä nowtam ontdrnê timint tulpul dntd wuyaldm! 'én [egész] életem folyamán (tkp. életemben) olyan bolondot nem láttam [mint te] !', löy walrjal törj timint wer ente wälyas '(ha) ő élt volna, ilyen dolog nem történt (volna)'; mä jdm nipikäl'i täjayaldm, nör\ os mänä tumint nipikäl'i wdjä! 'nekem volt [egy] szép kis könyvecském [tkp. bírtam egy jó könyvecskét], te nekem vegyél még olyant (tkp. olyan könyvecskét) !' stb. 185. Határozószói mutató névmások9 186. Helyhatározószói mutató névmások 186a. A helyhatározószói mutató névmásokban ugyanaz a szemlélet mutatkozik meg, mint a főnévi mutató névmásokban. 186b. Helyhatározószói mutató névmások: tdt 'itt' tat 'ott' [ha a hely ,,valóságosan" jelen van, s arra a beszélő konkrét rámutatással (kézzel, nézéssel, fejbólintással stb.) mutat rá] töt 'ott' [ha a hely, melyre az utalás történik, csak a beszélők tudatában van meg, s erre a beszélő konkrétan nem mutat rá] 186c. A szóvégi -t-re vonatkozólag 1. 48. 186d. A helyhatározószói névmások — részben, a főnévragoktól eltérő végződésekkel — hármas irányulást ('hol?', 'honnan?', 'hová?') fejeznek ki. 9 A nyelvtanok egy része a határozószói mutató névmásokat a határozószók körébe sorolja. Nézetünk szerint az általunk is alkalmazott csoportosítás a vahi osztják nyelv rendszerének az említettnél jobban megfelel. Ezért a magunk részéről ezt alkalmaztuk.