Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

VAHI OSZTJÁK NYELVTANÜLMÁNYOK II 23 181c. Némely esetben a névmástő ti nyomatékosító partikulával ellátott alakjához a főnév birtokos személyjelezésben használatos birtokos személyjelek kapcsolódnak. (Ez minden bizonnyal újabb, analógián alapuló jelenség.) Egysz. Ktsz. Tbsz. 1. sz. mântitim (?) (?) 2. sz. (?) nintitdn nintitdn 3. sz. (?) lintitdn Idytitdl 181d. A személyes névmás nyomatékosított alakjának a jelentése: a) alanyi (és tárgyi) funkcióban: 'én magam', 'te magad' stb.; b) (? birtokos névmásként) jelzői funkcióban: '(az én) saját .. .', '(a te) saját . ..', c) határozói funkcióban: '(én) egyedül', '(te) egyedül' stb. Példák a nyomatékosított személyes névmás használatára : mßijtoy ul Uta är peldkpä nordytdyäloy ' [ezután] mi magunk szanaszét szaladtunk', loytil küm-lüytds 'maga [az unoka] kiment', ti päy loytil ritdlna mdnyäl 'az a fiú saját csónakjával ment', wisä loytil mdnds 'Fiza egyedül ment' stb. Mutató névmások 182. A mutató névmások nemcsak a közelre, valamint a távolra mutatást fejezik ki, hanem azt is, hogy az illető dolog a) tárgyi valóságában, vagy b) (az adott körülmények között) csak a beszélők tudatában (a beszédben) van jelen. 182. Főnévi mutató névmások 183a. A főnévi mutató névmásoknak két alakjuk van: a) önálló (abszolút) és b) jelzői (attributiv). 183b. A főnévi mutató névmások száma négy, mindegyikük két funkció szerinti alakváltozattal. 183c. A főnévi névmások a dolognak a beszélőkhöz való helyzete szerint a következők lehetnek: ^~"\^^ távolsági , , ^"""^^ viszonyítás a dolog \^ gzerint közelre utaló távolabbra utaló Konkrétsága ^--^^ szerint ^""\^^ önálló alak jelzői alak önálló alak jelzői alak konkrét timi tim tomi tom elvonatkoztatott tit ti tut tu Példamondatok: timi nipik 'ez könyv', timi tdy! 'ezt [a dolgot] ide!', männd tim rit weryäli 'ezt a csónakot én csináltam (pass.)', timi ämp, tomi woki "ez kutya, az róka', tomjuy! 'az a fa [ott] !', tim kat tom katnirjSt dlldki 'ez a ház annál a háznál nagyobb', t'it am§sw§l 'ez [egy férfi egy képen] ül', timi amdswdl, üt lal'wdl 'ez [egy képen újjal rámutatva egy férfire] ül, ez [csak beszédben jelzett] áll', ti leräl'i kötdy jas '[rajzolás közben] ebből a vonalacskából kéz lett', ti katna mos / 'elég már ezzel a házzal ! [mondta a közlő a kat 'ház' szó ragozásakor]', männä jörjän täm, nörjä malim ti nipik 'ha (amikor) velem jössz, neked adom ezt a könyvet', kä^ar) käsind ti wer tÖY\dmti 'mindenki [tkp. minden ember]