Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

16 GULYA JÁNOS 153b. Ma is élő képzővel képzett melléknevek Melléknévképzők: -rj (-dr}/-§r)) : nomen posszesszorisz képző (a köznyelvben leggyakrabban használt melléknévképző). Pl. kosár] 'csillagos (pl. az ég)' [kos 'csillag'], tindrj drága' [tin 'ár'], pildr] 'páros; baráttal rendelkező' [pil 'fél, társ'], nemdt] 'neves, híres' [nem 'név'], lildr] 'élő' [lil 'lélek'], särnarj 'arany(ból való), fénylő' [sarud 'arany'] stb. -pd/-p§: ritkábban használt képző. Pl. nempd 'nevű' [nem 'név'] stb. -i (alig élő képző). Pl. älm' 'reggeli (pl. napszak)' [aldr\ 'reggel'] stb. (L. fentebb is.) 153c. Bizonyos értelemben képző jellegű (névutós szerkezettel) a körasew 'alakú' (vö. köras 'alak, forma') jelentésű melléknév. Pl. jdm körasdw 'szép' [jdm 'jó']; wäy körasew 'kék' [wäy 'vas'] stb. 154. A melléknévnek a vahi osztjákban alakilag csak alapfoka van. 155. A melléknévvel kifejezett tulajdonság meglétének nyomatékosított fokát a çdkd 'nagyon' szócska fejezi ki. 156. A hasonlítás kifejezésére részint mondattani elemek, részint a ëdkd 'nagyon' szó szolgál. 157. A melléknév a mondatban lehet a) jelző, b) állítmány ós c) határozó. (Határozószói használatáról 1. 207). 157a. A.melléknév jelzői használata A melléknév jelzői használata esetén külön végződést nem vesz fel. Példák a melléknév jelzői szerepére: perdy käsi tor} Hiti antd kötkdsl 'így más ember nem viselkedett volna!'; mä jdm nipikäl'i täjayaldm 'nekem volt [egy] jó [kis] könyveccském' ; loy dlld äjnirjkd enmds 'ő nagy leánnyá lett (tkp. nőtt)' ; timi ätdm kul 'ez rossz hal' ; mä ökdm wälmamnd kanyaldm 'amikor kicsi voltam (tkp. kis voltomban; part.), beteg voltam' stb. 157b. A melléknév állítmányi használata A melléknév állítmányként többféleképp használatos: a) Ha a mondatban verbum finitum alakú létige szerepel, a melléknév külön végződést nem vesz fel. Például: mä jdm körasew wasêm 'én szép vagyok'; mä oy§r wäsdm 'én magas vagyok' ; köla särjki wälyas dsätjoypa mdndmnd 'még világos volt, amikor az anya a leányaival haza ment (part.)' stb. b) Melléknévi állítmány esetén a mondat állítmánya logikailag leggyakrabban harmadik személyű. Ha ily minőségben melléknév használatos, akkor a melléknévhez -kii-ki partikula járul. (A -kif-ki partikularol 1. 223) Például: nämsarjdki, ko£ okdmdki 'okos, bár [még] kicsi' ; tim kul ätdmdki 'ez a hal rossz' ; kömdn Çdkd jöylijaki 'kint nagyon hideg [van]' ; tom kat jdmdki tim katoy 'az a ház jobb (tkp. jó) ennél a háznál' stb. 157c. A melléknév határozói használata Főként a valamivé válást, kezdést kifejező — ritkábban más — igék mellett az -dy/-§y ragos melléknév határozó szerepű. Például: tdlyin dt'dkd jdwdl 'télen hideg lesz (tkp. hideggé válik, ti. az idő)'; toyind melakd pitdkdtdi\ tarydt tdy Idydlwdlt 'tavasszal, amikor (ha) meleg lesz (ti. az idő) megérkeznek (tkp. ide repülnek) a darvak' ; taras karnqa mdnä, jdmdy töldyldm 'a tenger partjára menj, (míg)szépen (tkp. jól) mondom!' stb. 158. Hasonlítást kifejező szerkezetek a) Leggyakrabban a -nirjdt/'-nirjdt végződés segítségével való szerkesztés használatos. Példák: tim kat tom katnirjdt dlldki 'ez a ház annál a háznál nagyobb'; mä rit im nör] riiinnirjdt jdmdki 'az én csónakom jobb a te csónakodnál'; min drjkimdn minnirjdt oyardki 'a mi (ktsz.) anyánk magasabb nálunk (ktsz.)' stb.