Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Ljudszkanov, A.: Gépi fordítási munkálatok Bulgáriában 147
Gépi fordítási munkálatok Bulgáriában Bármely tudományos eszme keletkezése, gyakorlati megvalósítása a szükséges anyagi és elméleti előfeltételek fokozatos létrejöttének eredménye. így alakult ki világszerte az ötvenes években a gépi fordítás. Az a körülmény, hogy a gépi fordítási munkálatok több országban, így Bulgáriában is, akkor indultak meg, amikor a gépi fordítás elmélete és gyakorlata jelentőset fejlődött, megkönnyítette több feladat megoldását, bizonyos fázisokon gyorsabban túljuthattunk és fokozatosan áttérhettünk a világszínvonalon folyó munkára. A bulgáriai gépi fordítás története rövid és még csak a kezdeteknél tart, fejlődésében néhány szakaszt állapíthatunk meg, amelyek rövid vázolása cikkünk feladata. 1. A gépi fordítás gondolatának létrejöttét és gyakorlati megvalósulását korunk tudományos és technikai eredményei, elsősorban a nyelvelmélet, kibernetika és a fordításelmélet fejlődése tette lehetővé. DE SAUSSURE eszméi Bulgáriában elsősorban IVÁN LEKOV professzor munkásságára voltak hatással, aki a funkcionális strukturalista prágai fonológiai iskola hive volt.1 IVÁN LEKOV első munkáiban megállapítja, hogy szükség van az újgrammatikus iskola tanainak revíziójára, így például a hangtörvények jellegének megítélésében; hangsúlyozza a kontamináció szerepét stb.2 A fonológia kérdésköréből 3 foglalkozik a fonológiai oppozíciók stabilitásával és funkciójával, statisztikai módszereket alkalmaz a kutatásaiban és a nyelvi tényeket diachronikus aspektusban elemzi.4 A tipológiai kutatások megteremtették a nyelvi tények kvantitatív vizsgálatának előfeltételeit,5 és lehetővé vált, hogy nyelvtudósaink fokozatosan azokhoz a modern irányzatokhoz csatlakozzanak, amelyek a nyelvtudományban egzakt módszereket alkalmaznak. E téren is I. LEKOV tette meg az első lépéseket, ennek eredményeképpen lehetővé vált a nyelvészek, kiberneti-1 He. JleKoe, HOBH HacoKH B CbBpeMeHHOTO e3HK03HaHHe, OHJTOCOÍJICKH nperjieA, ÏX (1937), KH. 2. 2 He. JleKoe, JTlpoHBH Ha <j)OHOnorHqHa CBp-bxcTapaTejiHOCT B pa3B0H Ha S^jirapCKHíi, nojiCKHH H MeuiKHH e3HK. CnncaHHe Ha 6tjirapcKaTa aKaßeMHfl Ha HayKHTe, KH. XLIII. 1939. 3 He. Jletcoe, OoHOjiorHMHaTa CTOÍÍHOCT Ha yníJDKeHMTe H yAßoeHH ewyiacHH 3BVKOBe B CJiaBÍIHCKHTe e3HH,H. rOAHIHHHK Ha C y, HCT0pHK0-(J)HJI0J10rHMeCKH (jtöKyjlTeT, XXXVI (1940), KH. 4. 1—110. . , 4 He. JleKoe, 3a awajieKTMKaTa B e3HK0BaTa cHCTeiwa (ÖHHOMHHHT cpemynojio>KeH xapaKTep Ha rpaMaranecKaTa erpyKTypa no aaHHHTe Ha cnaBjwcKHTe e3Hu,H). FOÄHIUHHK Ha C Y, HcTopHKO-4)HJiojiorHHecKH <J3aKyjireT, XLII (1947—1948), 1—33. 5 He. Jletcoe, 3a OÖIUHH xapaKTep Ha KOJiH^ecTBemíTe npoivieHH B 6-bJirapcKHH e3HK. EtjirapCKH e3HK, X (i960), KH. 4. 289-296. 10*
