Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Megjegyzések a grammatikalitás fokairól 140

MEGJEGYZÉSEK A GBAMMATIKALITAS FOKAIRÓL 141 tulajdonképpen azt jelenti, hogy mindegyik szint finomabb felosztása az előbbinek, a kategóriák alkategóriákra bomlanak, majd utóbbiak ismét alkategóriákra és így tovább.3 Példaképpen tekintsünk egy három szintű hierarchiát. Of legyen az összes szavak osztálya, továbbá Cf a főnevek, C| az igék, Cf a melléknevek és Cf a többi szó osztálya. Jelöljük Cf, . . ., C3

-mal az igék alosztályait (intranzitív igék, tranzitív igék élő tárggyal stb.), a főnevek alosztályait (élő, élettelen stb.) és egyéb alosztályokat. Minden szó-lánc a fentiek alapján első szintű, második szintű és harmadik szintű kategória lánccal jellemezhető. Például a (1) , Péter szereti a magányt a következőképpen jellemezhető: Első szinten: C{ C\ C{ Çf Második szinten: Cf Cf C| Cf (azaz NVAN) Harmadik szinten: Nélő

V

tr>

x

A

Nabsztrakt ahol x azt jelenti, hogy a szóban forgó Vtr

(— szeret) csak élő alannyal állhat Hasonlítsuk mármost össze az (1) mondatot a következő szó-láncokkal: (2) Asztal szereti a magányt. (3) Piros szereti a magányt. A (2) szó-lánc az első két szinten ugyanazzal a kategória-lánccal jellemezhető, mint (1). Eltérés csak a harmadik szinten van: ,,asztal" nem élő alany. (2) esetében viszont már a második szinten sincs egyezés (az átvitt értelmezéstől eltekintünk), hiszen „piros" kategóriája nem N. Ez más szóval azt jelenti, hogy (3) jobban eltér a grammatikailag helyestől, azaz (l)-től, mint (2). (2) csak a harmadik szinten tér el, tehát közelebb áll (l)-hez, mint (3), amely már a második szinten eltér. Ily módon a grammatikailag helytelen mondatok osztályozásához juthatunk és minél finomabb a kategória-rendszerünk (azaz minél több szintből áll a hierarchiánk), annál finomabb különbséget tudunk tenni az eltérések között. A grammatikailag helyestől való eltérés annál nagyobb, minél magasabb szintű kategóriában van eltérés. CHOMSKY máshelyütt azt a fontos megjegyzést teszi,4 hogy azok a grammatikailag helytelen mondatok, amelyek csak a szelekciós szabályok megsértése miatt helytelenek (mint a mi fenti példánkban (2)) általában könnyen értelmezhetők metaforikusán, míg azok, amelyek szófaji kategóriákban térnek el, általában teljesen értelmetlenek. Véleményünk szerint a magyarban nem egészen ez a helyzet, mint ahogyan az a fenti példából is kiviláglik: (3) könynyen értelmezhető. Ahhoz azonban, hogy ezt a problémát világosan lássuk, 3 Az ilyen kategória-rendszer részletesebb jellemzésével másutt fogig lkozunk: Similarity, Contrast and Inclusion in Natural Lsnguage, Linguistics (megjelenés s lett). 4 CHOMSKY, N., Catégories and Relations in Syntactic Theory, Kézirat (MIT, Cambridge, Mass.), 1964. Hasonló megjegyzést találunk már BLOOMFiELDnál is: Language, New York, Holt, 1933.