Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

\ VAHI OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK II II 140. Egyes főnevek tőalakjában a birtokos személyjelezés során magánhangzó-váltakozás áll elő (e jelenségre vonatkozólag 1* 43a—45c). A magánhangzó-váltakozás a birtokos személyjelezésnek csak a birtok szerinti egyes számú alakjaira terjed ki. 141. A tőbeli magánhangzótól — s vele kapcsolatban a magánhangzó -váltakozás rendszerétől —, valamint a szóvég hangalakjától függően az egyes számú birtokra utaló egyes számú birtokos szerinti alakokban az -m, -n birtokos személyjel előtt többféle magánhangzó állhat. E szerint a birtokos személyjelezés nevezett alakjaiban a következő típusok vannak: A) Mássalhangzós tő esetén a tőbeli magánhangzó a birtokos személyjel 1. i, ü, i, u •imj-ym ; -in\-yn 2. a) e, ö, o ; b) ún. redukált magánhangzó -ämj-am ; -änj-an 3. magánhangzó-váltakozásban részt vevő magánhangzó: ä, a, ill. ö (fi), o (n) -9tn/-ëm ; -an/Sn B) Magánhangzós tő esetén Magánhangzós tő esetén magánhangzó-váltakozásra példám nincsen. E csoportban a birtokos személyjel alakja csak a tő végén levő magánhangzótól függ. a tővégi magánhangzó] cl a birtokos személy 4. -ij-j. •imj-im ; -inj-yn 5. -9/-§ -äm/-am ; -änj-an 142. Mássalhangzós tövek esetében az -m, -n és az -oy/-oy, valamint a többes számú birtokra utaló jelek kivételével a tő és a jel között -dj-ê magánhangzó lép fel. 143. Magánhangzós tövekben a tővégi -dj-d helyén jelentkező -ä/-a — az -éli-§l, az -dlldl-dlld és az -oyl-öy kivételével — végigvonul a teljes paradigmán. Az -if-i magánhangzóra végződő szók tővégi magánhangzója ugyancsak megmarad a teljes paradigmában. Kivétel csupán az -oyl-öy. (L. az egyes paradigmákban.) 144a. Példák a különböző birtokos személyjelezési típusokra: 1. /*•/ 'lélek': lilim lelkem' kür 'vájószekerce' : kürim Vájószekercém' mm 'láda': minim 'ládám' put 'fazék': putim 'fazekam'