Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Magdics Klára: l. Fónagy Iván alatt 97

108 FÓNAGY IVÁN—MAGDICS &LÁRA Az első mondatban (a) a biztosan leszűkíti a futott fogalomkörét, mivel új fogalmi jegyekkel egészíti ki. (Kevesebben futnak biztosari, mint ahányan futnak.) A két mondatrész viszonyát két egymást metsző körrel ábrázolhatjuk, ahol az első kör a biztosan-naik a második kör futotténak, a két kör közös területe pedig a teljes szerkezet fogalmi területének felel még (vö. la és 2. ábra). - ' A második mondatban (b) nem ez a helyzet. A biztosan ezúttal nem szűkíti le a futott fogalomkörét. Nem is érinti egymást a két kör. Nem azt állítjuk, hogy ilyen vagy amolyan módon futott. A biztosan nem az állítmány determinánsa, Azt a körülményt fejezi ki, hogy a beszélő valószínűnek tartja,, hogy az illető futott. Ez a körülmény nem tartozik hozzá a mondat állítmányának tartalmához, hanem a beszélőnek saját kijelentéséhez való viszonyát határozza meg. Modális, pragmatikus funkciója van. Űgy is mondhatnánk, hogy az (a) mondatban a biztosan belső körülményt, a (b) mondatban pedig külső körülményt jelez. ,,Az állításnak a módját jelzik, nem a. cselekvését" írja BALOGH PÉTER (A határozók, osztályzása: Nyr. XXVI-1897, 351); H. MOLNÁR ILONA szerint a (b) típusú „határozók": „nem a cselekvés, történés