Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Magdics Klára: l. Fónagy Iván alatt 97

A NYOMATÉK JELENTÉSMEGHATÁROZÓ SZEREPE HATÁROZÓS SZERKEZETEKBEN 99 Ott futottak. Ott /wtottak. jSokan úsztak. Sokan úsztak. Fasárnap kirándulnak. Vasárnap kirándulnak. Percekig hallgattak. Percekig /W/gattak. azután énekelt. *'..•-' Azután énekelt, bécsit késett. Kicsit késett. é. í. t. é. í. t. Ezekben az esetekben a nyomaték módosítja (az egyébként homonim) mondatok szerepét, értelmét, anélkül, hogy a határozó jelentése érzékelhetően megváltoznék. A hangsúly eltolódása a két mondatrésznek aktuális szemantikai súlyát módosítja csak. Kiemelésről szoktunk beszélni ilyenkor. Az „Ott futottak" mondat egy (valóban feltett vagy hallgatólagos) „Hol futottak?" kérdésre felel. A hallgató tudja, hogy futottak, csak azt szeretné tudni most, hogy hol. Más körülmények között hangzik el az „Ott /wtottak". Az elbeszélő nyomon követte a kis csoportot, akik mindeddig lépésben haladtak. Ahhoz a bizonyos (említett vagy ismert) ponthoz érve futni kezdtek. Ezúttal ennek a ténynek van nagyobb informatív értéke. Ha a klasszikus logika hagyományaival ellentétben a kérdésből kiindulva értelmezzük a kijelentést, akkor azt mondhatjuk, hogy minden kijelentés egy ténylegesen feltett vagy virtuális kérdésre adott válasz. A közlés egészére irányuló kérdésre (Mi történt?) adott válasz a kiemeléstől mentes kijelentés, a valamelyik meghatározott, megnevezett részletre irányuló kérdésre (Péter törte el a vázát? A vázát törte el Péter?) az egyik vagy másik mondatrész kiemelésével felelünk (vö. H. REICHENBACH, Elements of Symbolic Logic. New York 1947, 340—3; LADÁNYI P., A kérdőmondatok logikai analíziséhez: NyK. LXIV (1962), 187—207). 3. Igen sok esetben a nyomaték helyének változtatásával a határozó jelentését módosítjuk, és ezáltal módosul a mondat értelme. Az „Egyfelől hallottam a két hangot" mondatban más a határozó jelentése, mint az „Egyfelől Aaflottam a két hangot.. ." szócsoportban. A nyomatékos határozó helyett azt is mondhatnánk, hogy „ugyanabból az irányból", a hangsúlytalannak viszont az „egyrészt" felelne meg. A „tetejében sétáltak" valamilyen épület tetejére utal, a szerkezet értelmezésénél a tető szó eredeti jelentéséből kell kiindulnunk; a „tetejében sétáltak" szerkezetben ellenben a határozó a „ráadásul még"-gel helyettesíthető. Máskor kisebb a jelentéseltérés. Az „Adóig tanulok" és az „Addig tanulok" esetében talán el is siklanánk felette. Ha azonban a két mondatot idegen nyelvre fordítjuk, kitűnik, hogy a nyomatéknak ezekben a mondatokban is jelentésmódosító — s nemcsak kiemelő — szerepe lehet. (a) Addig tanulok. (b) Addig tanulok. Bis dahin werde ich lernen. Inzwischen werde ich lernen. I am going to study up to the In the meantime I am going to Urne. study. J'apprendrai jusqu'à tel moment. J'apprendrai pendant ce temps. Az (a) mondatban az addig & cselekvés végpontjára utal, a (b) mondatban pedig egy másik cselekvéshez szabja a tanulás időtartamat. „Amíg ez és ez történik (resp. meg nem történik), tanulni fogok." 7*