Nyelvtudományi Közlemények 67. kötet (1965)
Tanulmányok - Magdics Klára: Szintetizált anyaggal végzett magyar magánhangzó-felismerési kísérletek 355
378 MAGDICS KLÁRA Az alábbiakban összegezhetjük a kísérletek eredményét: 1. Az értelemmel bíró kifejezés érthetősége jóval tovább megmarad a magánhangzó akusztikai tényezőinek módosítása során, mint az izolált magánhangzóé. Az Fx 50—250, az F 2 0—600, az F 3 0—900 Hz-cel tovább módosítható (emelhető, illetőleg süllyeszthető) mondatba ágyazott magánhangzókban, mint izolált hangokban anélkül, hogy érthetőségét elvesztené. 2. A három akusztikai tényező (Fn , A„, F 0 ) közül a formánsfrekvencia befolyásolja leginkább az érthetőséget, a formánsamplitudo kevésbé és az alapfrekvencia a legkevésbé. A formánsfrekvencia tekintetében az első két formáns, a formánsamplitudo tekintetében az A2 módosítása a leghatékonyabb. 3. Az F1 -módosításnak a hang megértése szempontjából releváns' alsó határa 50, felső határa 300 Hz, ezek a határok az F2 esetében 200, illetőleg 700 ( — 800), az F3 esetében 300, illetőleg 900 ( — 1000) Hz-nél vannak. 4. Az Fn -, A„- és F 0 -értékek emelése általában relevánsabb az érthetőség szempontjából, mint az értékek csökkentése. 5. Az akusztikai tényezők módosításábal szemben általában az elölképzett magas nyelvállású hangok a legérzékenyebbek, kísérleteink alapján az *", y: és 0:. 6. Az izolált hangok az akusztikai tényezők módosítására más felismerhető (magyar vagy idegen) hangkvalitásba mennek át vagy meghatározhatatlan, felismerhetetlen hangjelenséggé válnak. Az új hangkvalitás elsősorban az Fx - és F2 -módosítás hatására keletkezik; az F 3 -, A„- és F 0 -módosítás következménye inkább a felismerhetetlen, meghatározhatatlan hangjelenség. 7. Az új hangkvalitás gyakrabban lép fel elölképzett (magas) hangok esetében, mint hátulképzetteknél (mélyeknél). MAGDICS JCLÁBA
