Nyelvtudományi Közlemények 67. kötet (1965)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Adatok egy zürjén nyelvjárás múltjáról és jelenéről 7

ADATOK EGY ZŰRJÉN NYELVJÁRÁS MÚLTJÁRÓL ÉS JELENÉRŐL fr Az 1930-as évektől kezdve a szovjet - zűrjén nyelvészek is kezdték anyanyelvük többi nyelvjárása között az izsmait is tanulmányozni, és szűkebb vagy tágabb méretekben tisztázták a dialektus számos hang-, alak- és mondattani jellemzőjét, valamint főbb szókészleti sajátosságait.13

A nyelvjárás legtömörebb vázlatát a DialChrest.-ban találjuk (34, 67 — 70). V. I. LITKIÜST e fontos művében a zűrjén nyelvjárások rendszerének összefüggésében határozza meg az izsmai dialektus nyelvföldrajzi elterjedtségét és legfontosabb hangtani, valamint alaktani jellemzőit. Három rövidke szövegmutatványt is találunk a DialChrest.-ban (i. m. 67 — 70) az alábbi falvakból: Izsma község (közép-izsmai nyelvjárás), Krasznoborszk (alsó-izsmai nyelvjárás; a szöveg a WichmVolksd.-ból származik) és Uszty-Uhta (felső-izsmai nyelvjárás). Magam 1959 — 60-ban iparkodtam többek között éppen izsmai szöveges szóanyagot gyűjteni. A jó szerencse révén sikerült az izsmai tájnyelvterület négy különböző, egymástól ugyancsak távoli részéről származó nyelvmesterrel megismerkednem, s jóvoltukból ma — egyelőre kéziratos formában — rendelkezésünkre áll újabb anyag a Kanyin-félszigetről, a Felső-Izsma mentéről, az Alsó-Ob egyik nagyközségéből (Mizi) és Narjan-Mar vidékéről. Az izsmai nyelvjárás máig is hagyományos elnevezését onnan kapta,. hogy eredetileg az Izsma folyó medencéjében megtelepedett zürjénség körében alakult ki. Később az izsmai zűrjének igen jelentős mértékben széthúzódtak erről a területről. Ma az izsmai nyelvjárás képviselőit az Izsma folyó medencéjén kívül megtaláljuk a Kola- és a Kanyin-félszigeten (vö. NyK. LXVI, 19), a Nagyföldi és Kisföldi Tundrán, a Pecsora alsó és középső folyása, valamint az Üsza és Kolva folyó mentén, sőt az Urálon túl, az Ob alsó szakaszának egyes részein (nagyjából Berjozov és Szalehard között). Az Izsma mellékéről kirajzott csoportok nyelvjárásai között ma már kisebb eltérések figyelhetők meg. Ezért a nyelvföldrajzi és dialektológiai tények alapján szinkron szempontból a hagyományos izsmai nyelvjárás elnevezés nem feltétlenül pontos, szabatosabb lenne izsmai nyelv járásterületről vagy izsmai típusú nyelvjárásokról beszélni. Mivel azonban egyrészt diakron szempontok a hagyományos elnevezés mellett szólnak, másrészt az egyes izsmai al-nyelvjárasok között jelentkező különbségek ma még jórészt csekélyek, nem látom célravezetőnek a kialakult terminológia megbolygatását. Magam izsmai nyelvjárásról szólván, ezt a megjelölést tágabb értelemben használom. Ezen a nyelv járásterületen belül elkülönítek alsó-, közép- és felső-izsmai,14 tolai, kanyini, tundrái, uszai és alsó-obi dialektust, amelyek viszont mind a szóban forgó nyelvjárásterület részei. II. Az izsmai zürjénség etnogenezise Az izsmai nyelvjárás jelenét és múltját kutatva természetszerűleg áll elénk a kérdés: mikor, hogyan és miért kerültek zűrjének az Izsma folyó vidékére, hogyan és mikor alakult ki ennek a sajátos tájszólást beszélő, anyagi és szellemi kultúrájában a zürjénség zömétől elütő népcsoportnak a jellegzetes etnikai arculata? 13 DialChrest.

35,91; A. C. Cudopoe, HeKOTOpbie oco6eHHOCTH CHHTaKCH^ecKoro CTpoíi ceBepHoro (nM<eMCKoro) AHajieicra KOMH ytsbiKa. JlHHrB. cöopHHK KOMH (Jmjinajia, Bbin. 2 \. CbiKTHBKap, 1952. — Néhány további, újabb tanulmányról az alábbiakban még lesz szó.. 14 Itt az Izsma folyó alsó, középső, illetve felső szakasza értendő !