Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Bojtár Endre: Jaroslav Jelinek–Josef V. Bečka–Marie Těšitelová, Frekvence slov, slovnich druhů a tvarů v českém jazyce 247

248 ISMERTETÉSEK - SZEMLE érvényesítik a matematikai módszereket.3

A jelen munka kiadása is összefüggésben áll ezzel a tendenciával, s arra mutat, hogy a prágai strukturalisták (funkcionális nyelvészek) feltámadásának 1957-es deklarációját4 nagy jelentőségű munkák is követik. Éppen ebben a cikkben olvashatjuk, hogy „jtyiH nojiHoro no3HaHHH JÖMKOBOH AeHCTBHTejibHOCTH cjieAyeT coMeTaTb KaMecTBeHHbiü aHajiH3 aneMeHTOB fßbiKa c KOJiHnecTBeHHbiM (cTaracTHMeCKHM) aHajIH30M." (52.1.). A cseh gyakoriság-szótár első fejezete (A) ismerteti a munka megindulásának előzményeit és a munka lefolyását, majd tömör értékes összefoglalót ad az eddig megjelent gyakoriság-szótárakról (M. TESITELOVÁ). JAR. JELÍNEK leírja azokat az elveket, melyek a szójegyzék összeállítását irányították. Összesen 75 műből 1 623 527 szót dolgoztak fel. A feldolgozott műveket 8 csoportból merítették: A) széppróza, B) költészet, C) ifjúsági irodalom, D) dráma, E) szakirodalom, F) újság, G) tudományos irodalom, H) beszédek. Két szójegyzéket is közöl a szótár. Az első jegyzék (99—159. 1.) a leggyakoribb 10 000 szót tartalmazza, gyakorisági sorrendben. A második jegyzék (163—583. 1.) a 3 vagy 3-nál nagyobb gyakoriságú szavak betűrendes jegyzéke. Bemutatok egy szót a két jegyzékben: co 7907—8 — 75 Az első szám azt jelenti, hányszor fordult elő összesen a szó. A második, hogy hány műfaji csoportban szerepelt, s a harmadik, hogy hány műben. A betűrendes jegyzékben még bővebb az egyes szavak adatolása: A B C D co 7907 — 8 — 75: 2889/15 381/10 1375/10 1571/10 F F C* TT 343/9 235/7 553/10 554/4 Az újabb számok jelentése: hányszor fordult elő a szó az egyes műfaj-csoportokban, és ezeken belül hány műben volt fellelhető. A szótár második (B) fejezete tartalmazza az itt elmondottakat, és ugyanakkor foglalkozik a szó megállapított gyakoriságának értékelésével. Helyesen állapítja meg a fejezet szerzője, JAR. JEIÍNEK, hogy az értékelésnél mind a három számadatot figyelembe kell venni. Azonos gyakoriságú szónál annak lesz magasabb a besorolása, amelyik több műven szerepelt (3. szám), s ha ez a szám is azonos, akkor a 2. szám dönt: az a szó a magasabb rangsorú, amely több műfaj-csoportban szerepelt. A harmadik (C) fejezet (JAR. JEIÍNEK.) az ún. szóismétlési indexet és az egyes szófajok gyakoriságát közli. A szóismétlési index a felhasznált összes szó (jel) és a felhasznált különböző szavak (típus) hányadosa. Ez a szám tehát bizonyos mértékig jelzi a mű nyelvének gazdagságát. A szótár közli az egyes műfaj-csoportok, majd ezeken belül az egyes művek szóismétlési indexét (60—64. 1.). JAR. JEIÍNEK érdekes statisztikát közöl az egyes szófajokról, azoknak jel-gyakoriságáról, típus-gyakoriságáról és ismétlési indexéről az egyes műfaj. 3 Az ismertetett köny végén gazdag irodalom-jegyzék van, amely tartalmazza egyrészt a szótár elkészítéséhez felhasznált anyagot, másrészt a matematikai módszer alkalmazását hozó legfontosabb irodalmat. Ezenkívül megemlítjük még a következő cikkeket, amelyek a legújabb eredményeket ismertetik ós egyúttal új bibliográfiát is közölnek: a SaS 1959/l-ben megjelent két nagyszerű cikk: PETR SGAIX, Nővé otázky matematickych metod v jazykovëdë. 44—55.1. ÓS'JIRÍ KRÁMSKY, Teorie sdelnó promluvy 55—66. 1. Ugyancsak e folyóirat hasábjain jelent meg JITKA STINDLOVÁ két cikke: Stroje na zpracování informáci a jejích vyznam pro jazykovëdu. SaS 1961/3. 208— 215. 1. és Uplatúování metod mechanizace a automatizace v lexikologické a lexikografické práci v zahraniöí. SaS 1962/1. 67—71. 1. Az utóbbi főként az Olaszországban és Franciaországban elektronikus számológép segítségével folyó munkálatokat ismerteti. A szovjet nyelvészek e kérdéssel foglalkozó cikkei közül a 2. alatt említetten kívül mindenekelőtt fel kell hívni a figyelmet P. M. <£>puMKUHa cikkeire: IlpHMeHeHHe CTa-THCTHqecKHx MCTOÄOB B íi3biK03HaHHH B5L 1960/4. 129—133.1. és OraTHCTHHecKafl CTpyKTypa jieKCHKH IlyuiKHHa. BH. 1960/3. 78—81. 1. A matematikai s ezen belül a statisztikai módszert ismertető magyar cikkek közül a következőket említem meg: FODOR ISTVÁN, A statisztikai módszer alkalmazásának néhány kérdése: Nyr. 84: 196—205. 1.; PAPP FERENC, Új irányzatok a szovjet nyelvtudományban: NyK. LXI, 392 kk.; PAPP FERENC, A matematikai módszerek alkalmazásáról a nyelvtudományban: I. OK. XVII, 289—306.1. A statisztikai módszer stilisztikai felhasználására példa PAPP FERENC szép dolgozata: A stíluselemzés egy mennyiségi mutatókra épített módszere: Filológiai Közlöny, 1961. 1—2. sz. 69—85. 1.