Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)
Tanulmányok - Gáldi László: Sprachwissenschaftliches Wörterbuch 242
242 ISMERTETÉSEK - SZEMLE (tartalom) és az egyéni stílus egyre nagyobb hatást fog gyakorolni a statisztikai paraméterekre; a különbözőségek, a változások a statisztikai paraméterekben pedig igen fontosak lehetnek mind a tartalom, mind a stílus megváltozásában. Ez az oka annak, hogy a statisztikai nyelvészet, többek között mint a stílus statisztikája, oly fontos szerepet kap a nyelvészet különböző ágaiban (glottokronológia, stílusstatisztika, nyelvtörténet, gépi fordítás, nyelvtanítás stb.). Ha tehát fentiek figyelembevételével nem is becsülhetjük túl HERDAN eredményeit, annyi bizonyos, hogy bizonytalan becslések, szubjektív értékelések helyébe egyértelmű jellemzőket kapunk a matematika módszereinek felhasználásával. HERDAN könyvének fontos részét képezik azok a vizsgálatok, amelyekben több szerző műveinek stilisztikai összehasonlítását végzi statisztikai módszerekkel. A vm ilyen esetekben nem alkalmazható, bár kiszámításával kapunk valamilyen adatot a stílus egyhangúságát vagy változatosságát illetően, de tekintettel arra, hogy a vm változik a szókészlettel, ós két szerző szókészlete általában nem egyezik meg, összehasonlításra alkalmasabb módszert kell keresni. Két szerző összehasonlítása a közösen használt szavak szempontjából a korrelációs módszer segítségével válik lehetővé. A korrelációszámítás segítségével megállapítható különböző írók stílusának hasonlósága, illetőleg különbözősége. De ebben az esetben is a filológus feladata, hogy eldöntse, mennyiben tudja ezeket az adatokat felhasználni. HERDAN könyvében a nyelv statisztikai modelljén kívül az információelméleti modellel is foglalkozik. Sok esetben csak kísérletekről, félkész megállapításokról beszélhetünk ugyan, de így is ízelítőt kaphatunk a statisztikai modell lényegéről és a matematikai statisztika, korrelációszámítás, információelmélet különböző nyelvészeti alkalmazási lehetőségeiről. A könyv áttanulmányozása után (minden kétséget kizáróan) bebizonyosodik előttünk, hogy itt egyrészt a nyelv egy új koncepciójáról van szó, másrészt arról, hogy részleteiben is milyen nagy mértékben segíthetik az említett matematikai diszciplínák a filológust kutatásaiban. Sok esetben ugyan HERDAN eredményeinek nyelvészeti interpretációja nehézségekbe ütközik, talán nem is minden állja meg a helyét megállapításai közt, könyve minden kétséget kizáróan igen fontos mű, és elsősorban azok számra az, akik a matematikai nyelvészet különböző területeibe szeretnének bepillantást nyerni. KIEFER FERENC Sprachwissenschaftliches Wörterbuch Hrsg. von Johann Knobloch. Heidelberg, 1961. Indogermanische Bibliothek, n. Reihe. Wörterbücher. Lief. 1. 80 1. A nyelvtudományi terminológiának J. MAROTJZEATT ismert könyvénél (Lexique de la terminologie linguistique. 3e éd. Paris, 1951) részletesebb, pontosabb összefoglalása a mai nyelvészetnek egyik legsürgősebb feladata. Éppen a terminológia tisztázatlansága miatt már van olyan nyelvész, mint J. R. FIRTH, aki — a jelen munkának sajnos nagyon szűkre szabott előszava szerint is — valamiféle „increasing Babel in linguistics" veszélyére figyelmeztet. E feladattal most J. KNOBLOCH, az innsbrucki egyetem professzora próbál megbirkózni, s munkájában olyan jeles erők támogatják, mint W. PORZIG, M. REGULA, H. SEILER, L. WEISBERGER és W. WISSMANN. A munkának egyelőre nincs azonban semmiféle bibliográfiája, s ezért nehéz megállapítanunk, mennyiben lesz az új terminológiai szótár valóban nemzetközi jellegű, mennyiben öleli fel a nyelvtudomány tárgy és nyelv szerint annyira különböző területeit. Mindezen kérdések persze súlyosan vetődnek fel történeti vonatkozásban is. Annyi máris feltűnő, hogy például az orosz, illetve a szovjet nyelvtudománynak, sőt általában a szlavisztikának egyelőre nagyon kevés nyoma akad az új összeállításban,1 amelynek egyébként nagy előnye, hogy rendszeresen idézi a ritkább műszavak lelőhelyét. Abbreviatursprache alatt Wundt, Abgeschlossenheit des Satzes alatt E. Lerch, Abglitt alatt A. J. Ellis, E. Sievers es M. Grammont nevét találjuk; A. J. Ellis ó-angol fonetikájának (1869) említése talán megközelítő korhatárt jelent a feldolgozott művek felső korhatára szempontjából is. Nagyjából tehát az utolsó 100 évnek elsősorban német nyelvészeti bibliográfiáját 1 Vö. azonban az Ablautreihe cikkel, ahol utalás van Leskien ó-bolgár nyelvtanára. Aktionsart alatt viszont szláv anyag egyáltalában nincs Fr. Celakovsky ismert tanulmányán kívül (1853). Akanbe alatt egyetlen orosz szerző neve sem szerepel; a'z új orosz akadémiai szótárban adatok Dal' óta.