Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Fokos Dávid: cirill 196

ISMERTETÉSEK - SZEMLE 201 más-más fontos megállapítások kíséretében, pl. 13, 89, 180—2; itt is hasznos, sőt egyenesen szükséges volna a megfelelő utalás). 2. Egyes helyeken, mint például annak ismertetésével kapcsolatban, hogy az Z-es nyelvjárásokban is hol marad meg a v (mert eredete szerint is v) (1. 44, 48. 1.), bizonyosan egyszerűbb lesz a tárgyalás módja a következő kiadásban, amikor már a finnugor hangtörténetben jártasabb hallgatókhoz szólhat a könyv. 8. Egyes helyekre vonatkozó észrevételeink a következők: 7. 1. Azzal kapcsolatban, hogy az ablativust birtokos esetnek (npHTfl>KaTejibHbiH naßOK-nek) nevezik el, már ismételten kifejeztem aggodálmaimat (1. pl. NyK. LXIV 240, 416). 12. 1. Amikor szembeállítjuk egymással a permják -iá alakú ragot és képzőt a komi-zürjén -jé alakkal, kívánatos yolna annak a megjegyzése, hogy egyes komi-zürjén nyelvjárásokban is -iá alak használatos. Helyesnek tartanok, hogy itt külön is megemlítenék, hogy a fönti megállapítás csak az irodalmi komi-zürjén nyelvre és egyes nyelvjárásaira érvényes. 16.1. A vil sapkaciáis ' Haveri HOByio uianny', gerd deremaáis 'HaAeJi KpacHyio pySam-Ky' rendkívül jellemző komi-zürjén összetételekkel kapcsolatban (a v%l eredetileg csak a Sapka szónak, a gerd csak a derem főnévnek volt a jelzője) hivatkozni lehetne más hasonló komi-zürjén és votják összetételekre; 1. e nyelvtan 210. lapjához írt megjegyzésünket és NyK. LXV 218. L. még itt a 197. lapon. 99. 1. A j ós a j-s magánhangzók (ë, H, K>) előtt indokolt a b jel alkalmazása (pl. H'3bH 'köves', mert a nélkül *za-nak olvasnák ezt a szót), de miért nem lehet ezt valamennyi mássalhangzó után alkalmazni? Miért kell a bi'gja 'tajtékos, habos', táisja'n 'kendő' szavakban lágy b-t írni: 6biTbH, HbiuibH'H? (Talán azért, mert ezekben úgysem palatalizálható a p e r m j á kban a g, s ?) A komi-zürjén helyesírás ezeket is 6bint.H, MbiiUTjHH alakban írja. Az említett megkülönböztetés nem fontos, másfelől megnehezíti a tanulóknak is a helyesírás szabályainak követését. Nehézséget fog okozni néhány más megkötöttség is a helyesírásban (1. uo.), úgyhogy maga a nyelvtan is kénytelen egyes esetekben a helyesírási szótár használatát ajánlani. 167. 1. Jellemzők a kérni igével összetett igék (baii'tni kérni 'noroBopiiTb', puka'vni-kerni 'riOCHAeTb'). Ezekkel kapcsolatban a következő helyekre (és hasonló jelenségekre) utalunk: FOKOS-FTJCHS: SWb. 379, 577, VotjSz. 128—133, YAM.-pyccKHH CJIOB. 126, rpaMM. COBpeM. y/jM. H3biKa 249—252, és itt e komi-permj. nyelvtan 259—60., 325—6., 329. lapjaira. 168. 1. Túlságosan kategorikus az a megfogalmazás, hogy a nóvragok (esetragok) „szigorúan egyjelentésűek", és hogy egy bizonyos grammatikai funkció jelölésére mindenkor ,,egy és ugyanaz a rag" szolgál. A nyelvtan maga is idéz (191) ennek ellentmondó példákat. Pl. illativusok: fáe'lad' pi'rise s k o'l a e 'a gyerekek bementek az iskolába' és eta l wn e me ve'li go'rtin 'ezen a napon otthon voltam'. Vagy gondoljunk olyan komi-zürjén mondatokra (consecutivusi alakokkal), mint: d'eiina mune v al a 'a fiú vízért megy' (SzovrKJaz. 146), ósV. s o g i si a omelUáema 'er ist vor Kummer abgemagert' (SWb. 998). 180—2. 1. A többesszám jeléül a nyelvtan rendszerint az -ez alakot említi. Ez az alak magánhangzók után jelentkezik (pl. ke'rku 'ház': ke'rkuez) ; mássalhangzón végződő szónáí a szóvégi mássalhangzó megnyúlik az -ez előtt: pl. ki'vvez 'szavak', Iwnnez 'napok', dzodz 'padló': dzo'ddzez (A>K0A>K>Ke3) stb., ami annak a jele, hogy az eredeti -jez többesképző /-je hasonult a szóvégi mássalhangzóhoz. Déli nyelvjárásokban csakugyan -jez-zéi alakul a magánhangzón végződő szavak többesszáma: pl. (182) ki'jez 'kezek'. ROGOV nyelvtana (28) -jes és -jez többesképzőkről beszél, UOTILA (Kons. 182) szerint a -jes s-je mondatfonetikai okokra vezetendő vissza (a -z a rákövetkező zöngétlen mássalhangzóhoz hasonult), azután átterjedhetett ez az alak más hangtani helyzetben is. Mármost ebben a nyelvtanban is találunk -es végződésű többesszámokat: tsi'táaes 'játékszerek' (238), kúi-gaes 'könyvek' (uo.), t'etra'd'd'es 'füzetek' (232), ybbes 'mezők' (296). A knvgaes szó után valóban s-szel kezdődő szót találunk, ugyanígy a íetra-ddes szó után (1. itt a 203. lapon), de már a íáa'íáaes után a'slameá, i'bbes után vilin szó következik. Itt tehát nem beszélhetünk hasonulásról. Ezek az alakok NYECSAJEV (13) szerint összevont alakok: ke'rku-ez-is 'az ő házai, a házak' > ke'rku-e-s, úgy, mint ke'rku-ez-it 'a te házaid' > ke'rku-e-t. 183. 1. Nyelvtanunk a következő két mondatot állítja egymás mellé a comitativusi rag használatának megvilágítására: Va-áaket Ko-la udza'leni, bura' 'Kolya (Nyikoláj) Vaszjával (Vaszilijjal) [= K. és V.] jól dolgozik (tkp. dolgoznak)' és Va-áaket Ko'la janse'ííáise 'V. és K. különváltak (elváltak egymástól)', és azt fejtegeti, hogy a második mondatban nem két dolognak (ill. személynek) egyesítésével vagy egyesülésével van dolgunk, hanem a cselekvésük azonosságáról, két személy azonos cselekvéséről i