Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - K. Sal Éva: Virittäjä - 186

ISMERTETÉSEK - SZEMLE 187 A finn hiimosti 'Besessenheit' stb. a karjalaiból származik, ahova viszont az oroszból került, de ennek eredetije tkp. a karjalai-aunuszi hiimoi 'Teufel'. A zűrjén kimesíitni 'behexen' is orosz. Az orosz pühtat 'zaubern stb.' a déli vepszéből került az oroszba: puMta 'Zaubersprüche lesen stb.'. MAR JATTÁ ROIMU: Suomen virkkeen ja sanaston rakenteesta [A finn mondat és szókészlet szerkezetéről] (69—73). A szerző statisztikát közöl Mika Waltari neves finn író Koiranheisipuu [Hólabdabokor] c. regénye alapján a mondatok számáról és hosszúságáról, a szavak és szótagjaik számáról, a beszédrészekről, a szókészlet eredetéről, az összetett szavakról és a, birtokos névmásról. A statisztika tartalmazza az abszolút értékeket és a százalékarányt is. A Szemle rovatban VEIKKO RUOPPILA ír megemlékezést Lauri Kettunenról ( 74—76). MUUSA VAHROS-PERTAMO: Syrjäänien asuinseuduilla [A zűrjének lakóhelyein] (77—85) címmel ír 3 hetes Szovjetunióbeli tartózkodásáról, amikor is a zűrjén lakóházat, udvart és a gazdasági épületeket tanulmányozta. VILJO NISSILÄ ismerteti a névtudományi kongresszus munkáját, amely Helsinkiben zajlott 1© 1962. aug. 24—27. között Pohjoismainen nimistön tutkijain kongressi Helsingissä [Északi névkutatók kongresszusa Helsinkiben] címmel (86—91). ILKKA RUOPPILA: Herra Martin jäljillä [Martti lelkész nyomában] (91—92) címmel Bo PALMGREN cikkét ismerteti. Martti stockholmi káplán volt az első, aki a XVI. sz. közepén az akkor svéd uralom alatt élő finneknek törvényeket fordított finnre. Ismertetések: PAAVO PULKKINEN: Erkki Itkonen—Aulis J. Joki, Suomen kielen etymologinen sanakirja III. (92—96). S. HNEN: E. Ertis, M. Lepik, L. Raud, A. Vinkel, Fr. R. Kreutzwaldi kirjavahetus V. (96—97). S. HNEN: Julian Krzyzanowski, Polska bajka lodowa w uktadzie systematycznym I. (97). Kielemme käytäntö [Nyelvünk használata]: VILHO SETÄLÄ, Suomen kiéli valokuvauksen kuvastimessa [A finn nyelv a fényképezés tükrében] (98—103). A fényképezés finn műszavait vizsgálja nyelvhelyességi szempontból. CARL-ERIC THORS: Sanojen kuolema [A szavak halála] (105—111). A szerző a skandináv nyelveket vizsgálta meg. A szó eltűnését okozhatják kulturális és más, nyelven kívüli okok. Pl. annak idején a kereszténységre való áttérés is okozta szavak kipusztulását. A szavak elhalásának okai közé tartozik még a szerző véleménye szerint az eufémia, a poliszémia és az a tendencia, amely elveti a szemantikailag rokon szavakkal való kapcsolatok nélküli izolált szavakat. A szinonimák ütközésének nagy jelentősége van. Ugyanis egyes szinonimák óhatatlanul mind ritkábbak lesznek, míg végül teljesen kikopnak a szóhasználatból. A jövevényszavak is kiszorítanak — sokszor eredeti — szavakat. JAAKKO AHOKAS: Kielellisen analyysin autómat isointi [A nyelvi analízis automatizálása] (113—132). A szerző a gallaratei (Olaszország) Centro per l'Automatizzazzione dell'Analisi Letteraria, a besançoni egyetem Centre d'Etude du Vocabulaire Français és a nacyi Trésor Général de la Langue Française gépi munkáját ismerteti az ott tett tanulmányút alapján. Több fényképet is közöl az alkalmazott gépi cédulákról stb. AULIS J. JOKI: Omenan vaellus [Az ,,alma" vándorlása] (134—142). Kivonat a Studia Orientalia XXVIII. k.-ben (Festschrift Martti Räsänen zum siebzigsten Geburtstag) megjelent német nyelvű cikkéből. IGOR VAHROS: Kupanitsan Greplan murteen venäläisperäisistä sanoista [A gupanicai körzet greplai nyelvjárásának orosz eredetű szavairól] (143—149). A szerző P. ViRTARANTAnak (Kalevalaseuran vuosikirja 43. 1963: 200—216) az inkeriek közti gyűjtéséből fejt meg szavakat az orosz alapján. KNUT BERGSLAND, Suomalais-skandinaavinen *rebäs 'kettu' [A finn-skandináv *rebäs 'róka'] (150—154). A lapp alapján vizsgálja a szót. A cikk meg fog jelenni angolul a Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap legközelebbi számában (XX.). SEPPO SUHONEN, Sonagrammimittauksia vatjan (e)-vokaalin formanteista [A vót « magánhangzó formánsnak szonogramm-mérései] (155—162). A folyamatos beszédből vett kísérleti szótagokat úgy választotta ki a szerző, hogy az e különféle mássalhangzók, labiális, dentális stb. hang — illetőleg i-re végződő