Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Fabricius-Kovács Ferenc: The Samoyed Peoples and Languages 182

182 ISMERTETÉSEK - SZEMLE nyairól, az Ungarische Jahrbücher és az Ungarische Bibliothek köteteiről is, megállapítva hogy ezek a finnugor filológia gazdag nemzetközi eredményeinek ma is nélkülözhetetlen gyűjteményei.. Nemcsak nyelvészeti, irodalmi és történelmi témákat feldolgozó cikkek jelentek meg bennük, hanem jogi, népgazdasági és földrajzi tárgyú tanulmányokat is tartalmaznak. Végül a hitlsri politikának a tudomány fejlődésót gátló befolyásáról és a Magyar Intézet megszűntéről szóló sorok következnek. Új fejezete kezdődött a németországi finnugrisztika történetének a második világháború után. Az újjáépítés, a demokratizálódás, majd a könyvtárrendezés és az oktatás megszervezése az első eredmények. A Magyar Intézet Finnugor Intézet néven folytatja tevékenységét Wolfgang Steinitz vezetésével. Steinitz professzor felelősségteljes szerepkörét, sokoldalú tevékenységét, eredményekben gazdag munkásságát részletesen ismerteti a szerző. Steinitz professzor a német finnugrisztika hivatott vezére, biztoskezű kormányosa. Az ő vezetésével dolgozták ki 1947 nyarán a finnugrisztika első tantervét. A finnugor filológia az új irányelveknek megfelelően két ágra oszlik, amelyekben vagy a magyar, vagy a finn nyelv és irodalom tanulásán van a hangsúly. A finnugor filológia felvehető fő- ós mellókszakként egyaránt, más szakokkal párosítva. A tanulmányi idő nyolc félév; államvizsgával zárul. Elkerülve az egyetemről, a finnugor filológusoknak megvannak mindazok a finnugrisztikai ismereteik, amelyek szükségesek olyan szakterületeken, ahol a német—magyar vagy német—finn kulturális kapcsolatok szerepet játszanak. SZENT-IVÁNYI BÉLÁt, aki előbb lektorként működött, 1953-ban nevezték ki a magyar nyelv és irodalom professzorává a berlini egyetemen. Előadásaiban, valamint magyar szépirodalmi művek* német kiadásaihoz írt előszókban az új magyar irodalomszemléletet teszi ismertté, s a német—magyar kulturális kapcsolatokat mozdítja elő. Rendkívül sokat tett országunk kulturális élete új arculatának külföldön való megismertetése érdekében. Itt ismertetett cikke végén egy kis statisztikát ad, mely a legbeszédesebb bizonyítéka a finnugor tudományok NDK-beli fellendülésének. Szól az első nagyobb tudományos vállalkozásról is, amelyet a Finnugor Intézet a Német Tudományos Akadémia támogatásával a Szovjet Nyelvtudományi Intézettel kötött egyezmény alapján hajt végre. Egy osztják tudományos szótár és nyelvtan szerkesztéséről van szó, mely Steinitz professzor gyűjtéseiből, valamint az eddig közzétett osztják szótárak és szövegek anyagából készül. Az eddigiekhez képest több előnye lesz: 1. felöleli az egész szókincset, 2. egyszerű, tudományosan mégis kifogástalan átírást használ, 3. a szóváltozatokat a régibb hangalakokat megőrzött nyelvjárások sorrendjében veszi számba. Az Intézet 1951/52 óta két asszisztenssel dolgozik, s szoros kapcsolatban van a finnugor népek tudományos életével. Az utóbbi tíz évben 13 hallgató végezte el a finnugor filológiát mint főszakot, egy hallgató pedig mint mellókszakot. Az Intézet 'előadásait, főleg a nyelvtanfolyamokat más szakosok is látogatják. A finnugor szakot végzettek szakterületükön, valamint magyar és finn irodalmi művek kiadásában gyümölcsöztetik tudásukat. Minden hozzáfűzött magyarázat nélkül is kitetszik SZENT-IVÁNYI BÉLA soraiból, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban — élvezve az NDK tudománypolitikájának támogatását — egyéb tudományok mellett a finnugrisztika is nagy fejlődés előtt áll. Ezt mindenekelőtt az a körülmény biztosítja, hogy messzemenően gondoskodnak szakmai •utánpótlás neveléséről. Emiatt joggal érződik SZENT-IVÁNYI professzor soraiból is a tudós szakember büszke megelégedése. Ma, amikor a finnugrisztika nemzetközi méretekben fellendülőben van, nyilvánvaló a mi szerepvállalásunk szükségessége is. Kötelességünk, hogy mint legnagyobb lélekszámú finnugor nép lépést tartsunk a fejlődéssel az utánpótlás nevelésében is. Feltétlenül hasznosnak kell tehát mondanunk a rendszeres finnugor oktatás megindítását nálunk is, mert nemzetközi téren csak ennek alkalmazásával vívhatjuk ki magunknak a bennünket megillető helyet a finnugrisztikában. Kiss JENŐ Hajdú Péter: The Samoyed Peoples and Languages Indiana University Publications, Uralic and Altaic Séries. Vol. 14. Bloomington The Hague [1963]. Indiana University — Mouton & Co. 114 1. 1. A szamojéd nyelvek és népek nem csupán az uralisztika — jelesül a finnug-Tisztika — szempontjából igen fontosak, hanem az általános nyelvészet és az egyetemes néprajz szempontjából is. Persze, minél behatóbb, korszerű ismeretük elsősorban a finnugrisztika számára a legfontosabb. Minél jobban megismerjük ugyanis a szamojéd nyel-