Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Szabó László: Az Észt SzSzK TA Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének munkájáról 175

178 ISMERTETÉSEK - SZEMLE mordvinul beszélgetve legtöbbször oroszul mondják pl. a számneveket vagy olyan kifejezéseket, mint 'hány éves vagy?', 'mennyibe kerül?', 'viszontlátásra' stb. A mai mordvin népköltészetben vannak ilyen keverék-nyelven született népdalok (ahogyan HALLAP beszélgetésünk alkalmával nagyon találóan nevezte őket: ,,makaróni-dalok"). A mordvin nyelven kívül foglalkozott HALLAP a hangjelölés, a fonetika és a fonológia kérdésével. Cikket írt a hangok időtartalmáról az észt nyelvben (ESA. 8, 1962: 238—50), valamint a finnugor hangjelölés és a fonológiai jelölés kérdéséről (KKIU. 6, 1961: 217-37). A finnugor szektor eddig bemutatott (finnségi, lapp és mordvin) kutatását kiegészíti a másik volgai finnugor nyelvnek, a cseremisznek a kutatása. Ezt a feladatot egy fiatal nyelvész, PAUL KOKLA végzi. Kandidátusi disszertációja majdnem készen van; hangtani, alaktani és mondattani szempontból vizsgálja benne a cseremisz birtokos személyragot. Disszertációjának több részlete megjelent folyóiratokban. A cseremisz nyelv egyes számú első és második személyű birtokos személyragjairól (ESA. 7, 1961: 210—19) írt cikkében azt vizsgálja, hogy milyen szavakhoz járulnak e személyragok. Másik dolgozatában a birtokos személyraggal ellátott névutós szerkezetek mondattani szerepét vizsgálja a cseremisz nyelvben (TRÜT. 1962: 171 — 87). A harmadikban a cseremisz birtokos jelzős és a ,,habeo"-szerkezetekről ír (ESA. 8, 1962: 197 — 212). Kétszer járt a cseremiszeknél; helyszíni anyaggyűjtéséről nyomtatásban is beszámolt (KK. 1959: 733 — 37). A finnugor szektor munkájával kapcsolatban szólnunk kell a fonetikai laboratóriumról. Ez nem önálló egység, hanem szervezetileg a finnugor szektorhoz tartozik (de a finnugoron kívül a többi szektor is használja). A laboratóriumnak van 2 beépített, és 5 könnyű, hordozható, elemmel mőködő magnetofonja. A fent bemutatott kutatók és elődeik (elsősorban PAUL AKISTE) anyaggyűjtő útjaikról nagymennyiségű hangfelvétellel tértek vissza. A felvételek legnagyobb része eddig még nem publikált szöveget tartalmaz majdnem valamennyi finnugor nyelvből. Néhány szót még a tudósképzésről, ill. a finnugor szektor aspiránsairól,, témáikról, terveikről. Három finnugor nyelvész aspiránsa van az Intézetnek, mind a három finnségi nyelvekkel foglalkozik. TUT-REIN VIITSO a vepsze nyelvről írja disszertációját. Kétszer volt a vepszeknél anyagot gyűjteni. Folyóiratokban már publikált; írt a Auzitsa-i és lívtMla-i vót nyelvjárás fonológiájáról (ESA. 7, 1961: 142—174), valamint a tő belsejében levő fokváltozásról, különös tekintettel az észt nyelvre (ESA. 8, 1962: 44—62). MERLE LEPPIK az ingermanlandi finn (nem izsór !) nyelvjárások hangtörténetével foglalkozik. Már kétszer végzett helyszíni anyaggyűjtő munkát. ELLEN NOOT az észt mondat hanglejtését vizsgálja. Itt említem meg a hamarosan meginduló kísérleti fonetikai vizsgálatokat is, mivel szervezetileg Tallinnban ezek is a finnugor szektorhoz tartoznak. Ezzel a munkával GEORG LUV foglalkozik, aki eddig Leningrádban végezte kísérleteit. Disszertációjában az észt nyelv hangsúlyos monoftongusait vizsgálta artikulációs és akusztikai szempontból. Az Intézet munkájának ismertetésében nem törekedtem teljességre. A felsorolt publikációk a megjelent cikkeknek, tanulmányoknak csak egy részét alkotják (nem szóltam azokról a Tallinnban megjelent könyvekről, cikkekről, melyeknek szerzői jelenleg nem az Intézet munkatársai), de ez is elég ahhoz>