Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Szabó László: Az Észt SzSzK TA Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének munkájáról 175

176 ISMERTETÉSEK - SZEMLE keelsuse sonaraamat, Tallinn, 1960). E részleg fő munkája jelenleg az észt irodalmi nyelv értelmező szótárának készítése. Ezt a munkát 1961-ben kezdték. A szótár előmunkálatai során majdnem másfél millió cédula készült. A szótár terjedelme kb. 100 ív lesz, mely 5 — 6 kötetben fog megjelenni. Az első kötet valószínűleg 1964-ben kerül kiadásra. Ezzel párhuzamosan különféle szakszótárak összeállításán is dolgoznak. Ezek a szótárak kétnyelvűek, orosz—észt szótárak lesznek, melyeknek végén észt nyelvű mutató lesz. 3. Az Intézet fiatal, de gyorsan fejlődő egysége a finnugor szektor. 1958-ban kezdte működését PAUL ARISTE vezetésével. Itt nem szándókszom méltatni ARiSTÉnek a munka megindításában vállalt szerepét és jelentőségét az egész fiatal észt nyelvésznemzedék nevelésében, és nem szándékozom foglalkozni a finnugor szektor régebbi munkásságának már ismert eredményeivel sem (vö. LAKÓ i.'m. 190—193. b.) KÁLMÁN BÉLA: NyK, LXI. 119 — 21; SZABÓ LÁSZLÓ: NyK. LXIII, 418 — 20). Csupán az utóbbi évek munkájáról és a szektor terveiről számolok be. 1960-tól kezdve a finnugor szektor vezetője VALMEN HALLAP. Jelenleg (1963-ban) a finnugor részlegnek ÜALLAPon kívül négy tudományos munkatársa van: KARL KONT, ARVO LAANEST, ELJSTA PAJTJS és ALU PAUL KOKLA. Rajtuk kívül két laboráns és egy könyvtáros dolgozik a szektorban. A finnugor szektor kutatási területe elsősorban a finnugor nyelvcsalád finn-volgai ágára terjed ki. Ezen belül központi helyet foglal el a finnségi nyelvek kutatása, de jelentős kutató munka folyik a lapp és a volgai finnugor nyelvek vizsgálata terén is. Az egész szektor közös munkája a vót szótár összeállítása. Ez a szótár tartalmazni fogja az eddig megjelent irodalom teljes szóanyagát, valamint TsvETKovnak és ARiSTEnek az Intézetben levő, régebben feljegyzett kéziratos gyűjteményének szavait. E nyomtatott és kéziratos régebbi anyagon kívül saját gyűjtésükre is támaszkodnak a szerzők. KONT, PAJUSALU és KOKLA az utóbbi években sokszor elutaztak a vótokhoz' és szófeljegyzést végeztek a helyszínen. A szótár szerzői munkaközössége többször változott. Jelenleg (tanulmányutam időpontjában) 131391 cédulájuk van. A szótár kézirata az m betűig majdnem készen van. Megjelenése 1967 — 68-ban várható. A vót szótár elkészítésének gyorsaságát gátolja az a körülmény, hogy a legtöbb munkatárs foglalkozik a finnugor nyelvészetnek egy-egy más ágával is. A szótáríró munkaközösség munkatársainak egyéb elfoglaltságát ismertetve egyben számot adok a szektor más irányú finnugor nyelvészeti kutatásairól is, kiindulva a finnségi nyelvek kutatásából, folytatva a lappal, a mordvinnal és a cseremisszel. ELNA PAJUSALU a munkaközösség egyetlen olyan tagja, aki jelenleg teljes munkaidejét a vót szótárnak szenteli. De régebben foglalkozott más finnségi nyelvekkel is. Kandidátusi disszertációját a keleti-tengeri finn nyelvek külső helyhatározó eseteinek funkcióiról írta. A szerzői referátum 1958-ban Tallinban, a disszertáció egyes részletei pedig folyóiratokban jelentek meg, pl. az allativus funkcióiról írt cikke (KKIU. 5, i960: 88 — 116). ARVO LAANEST az izsór nyelvjárásokkal foglalkozik. Kandidátusi diszszertációját a keleti-tengeri finn nyelvek főnévi jelzős szerkezeteiről írta és 1959rben védte meg. Disszertációjának jelentős része megjelent folyóiratokban. Cikket írt a főnévi jelzős szerkezetek helyhatározói funkcióiról (KK.