Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok 49

CSEREMISZ SZÖVEGMUTATVÁNYOK 53 jwzyz>na'mze kern-o'k ëwt'sko liie'ë, utlara'këe kaste'ne. ija', ëaita'nsa'mMs araka'm lökö'n, lökö'n t'si'sti rít'Mon p§ta't. t^na'm non<z>n sin d'zaondz^la'ndst lu\tso i't loyal! kaste'ne koma'nde yüzla', ore'm m^'tsko ëerydlbe's, kuyw kapa'n, tazara'k ija'-ëa'mdt's pö'rt-kaeta'm to'b^l ßölba'S tot's^ë^la' kusta't, töryö'St^lot. t^na'm swrt oiza'-ëa'wMs: ,,ni'ne swt'sko izße'r yai tüska'm mola'n p^-rfosom?" mwndn se'mdnze ëke'nzdm ß&rsa,'. ,,saita'n-sa'mdïs kokla'ydt's en osa'lze Kanári' Mika'le d'ïe," mane'ë d'ïe aßa'i. Kandri' Mika'le jü'n rwët^n azydna' ydn, t&na'm kubeëe't tük^lba'ldn ße'le së't's, a to' ßujese't mua't. to>'bo i'ksdßdm pokte'n ëwn kojsa' ydn, ßwiümba'kse nölbale'sta lo'mos kro'p kőbalta', i'ksdßm kd'tßdm, jo'lzom moklestara'. eso'yol pör-djü'rj-eamdt's-a't t^'bon de'ne m^ilana's seklana't d'le. la'ts noje'n jörlmö'ksö ße'le Kandri' Mika'le male'n kolba' d'ïe. kern-o'k ti'be su'tsko ko'joë. saBlan-o'k t'sa'i ^sanra'k mari'-sa'mdts ija', saita'n-sa'mdt'sdm t'so't ßo>rsa't d'le. sort-tjo'l pdtdme'ke, krese'úe ke'Jsdn ija' ma'skdm, saita'n ß&rye'mem t'si'ëe j§'rrsa'mdt's ü' t'se'rke lüßa'k Pö't er\e'r bek koba'ldt. erjere's i'm toßa'r be'ne rue'n, aibe'me pore'n ketßa'sldk ro'z^m êëta't. ßo't, tiza'k ija' li'ëe-samd t'se't jil'ët&l&t, ,,t's§la' osa'ldm kö'ryostkot'spokte'n lo'ktot." ßara'ze tulupe's ßüb^lba'ldn d'mndstdm o'lo ke'tmên pokte'n kwbQsk^st to'l&t. mut-a't wke, .aibe'me tdye' lokt&lalbe's, sus^rye'?i ßoize'e. Janßa'r td'l/Ize jü'stostö r lüßa'ke po>ra's ße'le. Kandri' Mikal-a t saßlan-o'k t'sa'i swsory^ë, ija' liimdm-a't t'sa'rndë. ëort-tjo'l paire'mdn k&U'sldkse ni-moya'i wke. kd'zdt ti'bdm tídlan-a't pala't ta. oy^t-a't paire'wJe. 6. A karácsony A karácsony ünnepe régi ünnep. Január hónap közepén tartják. Régen az ünnephez igen erősen készülődtek: különféle álarcot, ördögarcot, régi subát, nagy prémes bundát készítenek elő. Az ünnep első napján délután ördögöknek, r sátánoknak, ördögfeleségeknek öltöznek fel (tkp. lesznek). Mindegyik különböző, szörnyűnek látszó álarcot tesz fel. Az álarcra tehén- vagy kosszarvat erősítenek, a nagy subát szőrös oldalával kifordítva veszik fel, a póparuhához hasonló hosszú, nagy prémes bundát piros övvel átkötik, az ördögfeleségek meg arcukat piros festékkel befestett gézzel csavarják be. Aztán az ördögök, sátánok, ördögfeleségek csoportosan kimennek az utcára. A gyerekek meglátva őket dudálva, zajongva vonulnak nyomukban. Akkor az ördögök elkezdik kergetni a gyerekeket. [Ha valamelyik] gyereket utolérik, a hóba taszítják, és aztán a hó alatt betemetve otthagyják. A bátor gyerek a hó alá be-betemetve estefelé elázott csirkéhez hasonlóan megy haza, a nyúlfarokként reszkető gyerek pedig a kerítésre felmászva üldögél. Néha egészen veszedelmes lesz [a helyzet], különösen este. Az ördögök, sátánok pálinkát vedelve teljesen berúgnak. Ilyenkor jobb, ha nem ker»ilsz a szemük' elé ! Este vezényszó hangzik, hallatszik végig az utcán. A nagy testű megtermett ördögök úgy táncolnak, ugrálnak, mintha le akarnák szakítani a mestergerendát. Ekkor a házigazdák: ,,Ezt a szörnyű vadállathoz hasonló csapatot miért is eresztettem be?" [ilyen] formán szólva szidják önmagukat. ,,A sátánok között legrosszabb Kandri Mikale volt", mondja anyám. Ha Kandri Mikale berúgva elveszti a fejét, akkor bezárkózva ülj otthon, mert különben bajt hozhatsz magadra. Ha ő egy gyereket utolérve elfog, a feje fölé emeli és a hóba, zsupsz, belehajítja, a gyereknek kezét, lábát kificamítja. Még a férfiak is óvakodnak szólni hozzá. Kandri Mikale csak a fáradtságtól