Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok 49

54 BEKECZKI GÁBOR elesve aludt el. Ez valóban szörnyű szokás. Ezért a józanabb emberek nagyon szidták az ördögöket és a sátánokat. Karácsony elteltével, vízkereszt napján az ördögálarcot, sátánruhát felöltő emberek az új templom alá a Pöt folyóhoz nyargalnak. A folyón fejszével vágva a jeget, léket csinálnak, [amelybe] egy ember belefér. Itt fürdenek meg, [akik] ördögök voltak. ,,Minden rosszat kiűznek a bensőjükből." Aztán subába burkolózva, lovukat teljes erőből hajtva, hazajönnek. Nyilvánvaló, hogy így az ember tönkremegy, megbetegszik. A január havi hidegben a jég alá merülni kimondani is [szörnyű]. Kandri Mikale is bizonyára ezért betegedett meg [és] hagyta abba az ördögösködést (tkp. ördög-levést). A karácsony ünnepre semmi szükség sincs. Most ezt mindenki tudja és nem ünneplik. 7. aya-ßaire'm o'ëno mari' ka'Ukân reliyi ôen paire'mze-ëa'msiÉ pe'ë ëwko liieöe'n o'Zoí. kd'zdt ni'ne paire'm-ëa'm§ts' ëo"Y\go kuyoza' ôa, k^ßa'-ea'metsdn ßuje'edst ëarndma'ë se'mdn ße'X ko'ôdn. i'k têya'i paire'm aya-ßaire' m. a'ïe ßoina' ôet's ßara'z ti'àe paire'mdm juzyona'm ertara't d'I'e. ikana' me-a't, td'ydôe i'kedße-ea'mdt's, ondza'ë miie'n cJona* ôa md'i kdzdta't ëarne'm, k^ze' ti'ôe paire'm erte'n. aya-ßaire'm ëo'ëo paire'm. mila'nde koëka'ë türjalme'ke, pasw paëa'ë le'kme ôet's o'rißzdt's ëo'rjgozo, sa'mërdkëe (jum^la'n uëa'ndëêze) kuma'lme ße'raepoyona't. kuma'lme ße'r mea'n aywl ôet's tora' o'yol. kas ßele'e ayu'l&so mari' ôen ßa'teëa'mât's tü'rlö ko'tsk&ëom eo'ßdldto kôlôdëe'ëpüt^ra'ldn, sera' ßeora'm sakalôe'n, po'Jse-po' tse ka'jak komb^la' ëuine'n, ko'r^k lüßala'n jo'm^t. at'sa'-aßa-st ßokte'n pèzne'n izi' i'kedße-ea'mdt's jorta't. i'kedße-eamdt'sla'n paire'm ket'skoze' e'rtdze, n&n&la'n la'ts moôa'ë ße'le li'ze ôa kuyu' tz>'l jd'r töryö'etol k<zr~ yoëtala'ë. aya-ßaire'mde jara' kd't te'ne ikt-a't miëa'ë o'yol. t'ëdlan-a't en tu'ilo ko'tëkoëom jamdalëa'ë o"Z©£. kumala'ë to'lëo-ëa'mdt's ko'tëkoë kümü'zz>etom tö'rra'tte'ne mila'nde ümbala'n ëdnda't. mila'nde a'ïe t'si'sti koëke'n o'k eu ôa izië-o'k o'Zomom ëaralôa' t. t^na'm kuma'lme yo'ô&m pul-ßuj-a't oye'ë laßdrye, oye'ë nörö. t'sdlana't poyzne'n ëume'ke kumalma'ë tilrjale'ë, a td'ydbe i'ksdße-ea'mdt's koremla'ëte mo'ô&t, koryoëta'ldt, t&'l&n olôa'ë ku'këo pwm numa'ldt. kumalma'ë te'ne îsdlar poira'tkôm pa'lëe ôa tü'rlö o'jom ëd'ndtdëe ëo'r\go kuyzza' ßüoa'. a uôrama'ëan ti'ôe paire'mdm ertara'ë praßa'ze wke. kumalma'ë pe'ë ja'tdr ëuina'. kuma'lëe-ëa'mdt's Iïa' proro'k tet's, jw mo ôet's piia'lêm jo'ôot, ilô^mo ëwrnom tü'rlö tüta'n, ëole'm dets arala'ë, poja'n ëwrnom konda'ë jo'ôot. ka'zni yana' jo'tmo pojëe'ë pul-ßuje'e sukalôe'n ßwj^m mila'ndaë tukome'ëke kuma'ldt. pul-ßwjoeto ëolye'n, ëolye'n t'sdtamdSdrra'k jd'iqze kuma'lme nerye'n o'y^l, a kozera'k ßa'eke jo'l ümba'k kêne'l ëoya'lme nerye'n ëona'. kumalma'ë pêtdme'ke paire'mdn en tü't] oiza'ze ka'zni kümü'zy^ts i'k mo'noyo>t's na'ldn, dëke'nzdn sumga'ëkdze opta', m&'îi&m poyzme'ke a'ßdz en sa'i ko'tsk^ë-ëa'mët'sdm izi'n-izi'n nalebe'n p^rye't ja'mddlme izi' ßme'mee optale'ë. ßdne'mdm ne'le kiï ôen petëra't, a kü' uhiba't'ë aôa'k mila'nde ko'mom sa'jên törlö'n pdëta't. a ßara'ze kazni'ze ëke'nzdn kumu'ëë^m kd't piïa'ndëkaze nole'ë ta i'kte ße'sdetam s&na't : „mô'jdndm p&'rl, md'jmam na'l, po'ô^l!" ti'Ôe yo'ô&mzo i'kedße-eamdt's-a't peë-o'k kuana't. ju'z^zon tu'ilo pojs^moëozo o'io, to'ôom i'kedße-ea-mdts, kuyun-o'k po'ô^l ëdnda't. m^'n^m, to'rok^m, p&'Jso-