Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ TJE.ÁL-ALTÁJI NYELVEKBEN 45 gegangen' (uo.) | mis.: tas Sdbdr kitkän 'der Kahlkopf wurde nach Sibirien verschickt' (PAAS.: JSFOU. XIX/2. 66); bögön bardëm 'heute machte ich mich auf den Weg' (PAAS.—KARAHKA: MSFOu.CVll, 18 stb.); bik jaksê dSlägännär 'das ist gut gemacht' (uo. 32) | kaz. bijil (bu jil) 'ez idén (ez év)' (BÁLINT II 82, 159); bögön (bu kön) 'ma' (uo. 164); jakëi 'jó' és 'jól' (uo. III 89);jaksirak 'jobb' és 'jobban', ir\ jaksi 'igen jó' vagy 'igen jól' (uo. 88—9) | ufai : bér wáket ájü bélan telke düst bulyanlar 'egy időben a medve meg a róka barátok voltak (lettek)' (PRÖHLE: NyK. XXXVIII 102); bér kön 'egy napon' (uo. 105, 106, 109); jâz 'tavasz', jâz kënê 'tavasszal' (uo. 343) | karács, küz er-kisile baralla bicen-calya 'im Frühherbst gehen die Männer und mähen Heu' (PRÖHLE: KSz. X 261); bir Jcün ol kisini %an c'aq'iryandi 'eines Tages liess der König den Mann rufen' (uo. 273); bir kün yaram qarnas ajtyandi yalal q"arnasina 'eines Tages sagte der eigennützige Bruder zu seinem uneigennützigen Bruder' (uo. 287); Jcece 'Nacht', kece, kecede 'bei Nacht, nachts' (uo. 108), kece 'in der Nacht' (uo. 287, 290); ücüncü kün qoSnu saqladi kice q'arnaS 'am dritten Tage hütete der jüngste Bruder die Meierei' (uo. 292); bügün (= bu gün) 'heute' (uo. 96) [ a n a t.: bui il kaib-duir isuim 'in diesem Jahre sind meine Geschäfte verloren gegangen' (RÄsÄNEisr: JSFOu. XLI/2. 26) [ oszmán: olvakit 'akkor', bugün 'ma', evvelsi gün 'tegnapelőtt' (Ktnsros, OTNy. 333); ,,a melléknév egyúttal határozó" (uo. 334); eji 'jó, jól', javaS 'lassú, lassan' (uo.) | c s u v a s : kusal 'az idén' (ku 'ez' és soi 'év') (BUDENZ: NyK. II 48); kdíal (ku -f- sul) 'az idén, ez évben' (PAAS. CSUV. 70); kd'hr (ku + èdr 'jövő éjjel; in der nächsten Nacht' (uo. 66); saplä ikkdmeé kaè man yerë ize kâfes, kiles kas tadä Ize käjes 'így a második éjszaka elvitték a leányomat, a követ­kező éjszaka megint el fogják vinni' (MÉSZÁROS II 270); peie Jcözor vŐl'éressd 'minket ma éjjel megölnek' (uo. 297); kdzdi Ikiíl 'gyere el ma éjjel !' (uo. 413); sok pa%tsaran patäänen kasnï kas 'pví lazl su%älne 'ebből a kertből a pádisáhnak minden este elveszett egy lova' (uo. 356); samaj sä kon 'éppen ezen a napon' (uo. 445); avan 'jó; jól' (PAAS. 9); t'siBsr 'jó, jól, illedelmes' (uo. 187); es pet %íd§ keskerden 'te nagyon keményen ordítottál' (MÉSZ. II 445; yÍD§ 'kemény, merev . . .' PAAS. 47); 1. még BUDENZ: NyK. II 51). d) A mongolban A ragtalan alap alakról (,,a suffixless form coinciding with the nomina­tive") POPEE is megállapítja (GrWrMöng. 149), hogy ,,this form serves as a direct complément, temporal, etc.". i r o d. m o n g.: baysi irekü gil iremüi 'the teacher will corne next year' (POPPE, i. m. 150); bi önggeregsen §il irebei 'I came last year' (uo.); bida qota jabumui 'we shall go to town' (uo.); tere yagar sayugu amui 'he is living in that country' (uo.) | kh.: bi tere gagar ocino 'H noíÍAy B TO MecTO' (SZANZSEJEV, CHHTaKCHC 90); nökör koto orono 'TOBapHin. noe^eT B ropOA' (uo.); ene gil 'B TeKymeM roAy' (CSEREMISZOV—RUMJANCEV 489); yabur 'BecHa; BecHOK)' (uo. 155); ebyl '3HMa, 3HMOIO' (UO. 3.6); zun 'jieTO; JieTOM' (uo. 494); üdesi 'Beqep; BeqepOM' (uo. 112); söni 'HOHE.; HOMbio' (uo. 309); — mayad 'noAJiMHHbiH, AOCTOBepHblH, BepOHTHblH; HaBepHO, Ae HCTBHTejIbHO, BepoHTHO' (uo. 422); mayü 'njioxoH, AypHOH... ; -o' (uo.); sain 'xopouiHii, AOÔpbiK... ; xopomo...' (uo. 282); %urdun móri 'öbicTpbiH KOHb, Ôeryneu;' es yurdun ungsiyu 'Ôerjio MHTaTb' (uo. 198); — (hol$ kérdésre:) ene gadzar südzi baina 'wohnt in dieser Gegend', (hová? kérdésre:) tä yoto omü 'werden sie in die Stadt hineingehen?',

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents