Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JEIÖIÉTIENSÉG AZ YHÂI-AITAJI EYIJVEKEIN 35 a vízen, a legénynek gondolata a vagyonon' (VNépk. 285); guzem-nenallän nenal kfyz 'nyári napnak nappalja hosszú' (uo. 225); — menam anakaj 'az én anyuskám' (uo. 288); milhm valjos 'a mi lovaink' (uo. 242); 1. még NyK. XXXVI 446) | cseremisz: tolozen erye 'der Sohn des Mondes' (GENETZ 11); os ßül'on erye 'der Sohn der weissen Stute' (uo.); — myridn ßui 'az én fejem',, miúdn parna'yitsdri 'ujjamból', tendan puro 'sörötök', nemnan suzar 'a mi húgunk' (BEKE, CserNyt. 264); tôles acazen pört ßujeäko 'er kommt zur Firste von der Stube seines Vaters' (GESETZ 30, BEKE 185) | mordvin: ocu skain kucalman 'a nagy isten küldöttje vagyok' (BTJDENZ: NyK. V 150); M. veht estä 'aus dem Dorf, vetet es 'in das Dorf (PAAS., MordwChrest 62);. E. avanzo ketste 'von seiner Mutter' (uo. 75); M. den irjksà 'deswegen' (uo. 65); E. t'et'anzo líed'ste 'atyjától' (KOLYAGYENKOV II 218); M. Mikitan iiqksa '3a HHKHTOH' (UO. 219); E. mon marto 'co MHOH' (UO.); E. esen loman (M. es loman) 'CBOH qejiOBeK' (uo. 223); E. éeten 'perka jakamo, M. veten per"fite jakama 'xo>K/i,eHHe BOKpyr cejia' (uo. 38); M. fsoratúgn esä 'fiaidban' (PAAS. i. m. 04); E. srads minek pert petga 'jcTenb] npocTHpaJiacb BOKpyr Hac' (KOLYAGY. II 235); E. minek vêtent vakska 'MHMO Hamero cejia' (uo. 236). L. még VÉRTES EDIT: NyK. LIX 107 | finn : isän kirja 'az apa könyve'; koiran pentu (v. koiran penikka) 'kutyákölyök', työmiehen vaimo 'a munkásnak a felesége' (vö. SETÄLÄ, Laus.11 43); meidän isäntä ei ole kotona (uo. 86); ovatko teidän pojat kotona? (uo.); koira on pöydän alla 'a kutya az asztal alatt van' (BTTDENZ, FNy.2 108); seinän takana 'a fal mögött' (uo. 109) — v ó t : minü ri'hë 'minun tupaani' (KETTUNEN—POSTI: MSFOU. LXIII 22), nädje se'zar 'heidän sisa­rensa' (uo. 62) (idézi SZABÓ LÁSZLÓ: NyK. LXIV 111). Vö. még észt: (genitivusszal) lumepaM 'Sehneeball', lillekimp 'Blumenstrauss', 1 í v : vier lëba 'Blutkloss, Palte' (RAVILA: FUF. XXVII 76), 1 í v : vie'r-lëba ua. (KETTTJ­NEÍT, LivWb. 497; vie'r genitivus, 1. KETTTJNEN, i. m. XXIII. 1.), mie'r-jemà 'Meermutter' (uo. 227, 'Meeresmutter (Meeresgeist)' (uo. 88) | lapp : lpN.: acce viesso lœ likko orrom-sâggje 'das Haus des Vaters ist die Stätte des Glücks' (ERKKI ITKONEJST, LpChrest. 50); calmii vuosHai 'gegen die Augen' (uo.); nuorrâvuodâ aigest 'in der Zeit der Jugend' (uo. 53); mu vuosHai 'gegen mich' (uo. 52); — IpS. tut tu Slâhtas vivva para öooä 'az a te hitvány vőd csak aluszik' (HALÁSZ, Svéd-lapp nyelv V 166); mijén acce 'atyánk', tijan veljain 'testvére­tekkel', mü pärdneh 'gyermekeim' (HALÁSZ: UF. 3. 27). ,,Wenn es sich aber um einen Besitz der redenden Person oder einer anderen im Satz vorkommen­den Person als die des Satzgegenstandes oder des Objekts handelt, wird der Genitiv des persönlichen Fw. und nicht das bes[itz]-anz[eigende] Suffix gebraucht" (LAG-ERCRANTZ, Sprachlehre des Westlappischen 84); — lpK. mun' slu&seg 'szolgám', mierí ajc 'atyánk', tien' ajc 'atyátok' (HALÁSZ: NyK. XVII 18); Í. még VÉRTES EDIT i. h. 108—9. b) A szamojédban jurák: nisani har sawa '0TU,a Moero HO>K xopouiHH', niéand har sawa 'OTua TBoer-o HO>K xopouiHÍí' (PROKOFJEV, CaMoywrejib neHeijKoro #3biKa 61); mato' jav' [gen.] tirkad [abl.] hahajavy 'ihr Haus liegt nahe am hohen Ufer des Meeres' (PYRERKA—TERESCSEKKO i. m. 397; idézi ANGERE, Die uralo­jukag. Frage 183); swobem^pu%ütse 'die Alte des Riesenunholdes' (LEHT., Vd. 108; ehhez és a hasonló szerkezetekhez 1. N. SEBESTYÉN IRÉN tanulmányát a NyK. LVIII. kötetében) | s z e 1 k u p : kit qaniqqit ukkir mat ata 'Ha 6epery 3*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents