Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

34 FOKOS DÁVID ß) A mandzsuban (egyes mandzsu nyelvekben; vö. BENZIN G> Die tung. Spr. 110). (Amur:) mi amimbi 'MOH OTeü,' (AVRORIN I 148), si gerbusi 'TBoe HMH' noani enini 'ero MaTb' (uo.); gosal guiceselci 'AOMOB Kpbmm' (uo.); bue brigad'irpu 'Ham öpnraAHp' (uo.); mi gogbi 'MOH ÄOM' (UO. 158); sue goksu 'Báni AOM' (uo. 148); to begdini 'jiocb Hóra (ero)' (uo. 158); naj begdini 'qejiOBeK Hóra (ero)' (uo. 157); mi si barosi haiva unkei-meni! 'ßej^b H Te6e mo CKa3an!' (uo. II 229—30); bue baropowa agronom gicini 'K HaM npHÖbiJi arponoM' (uo. 229); bolo si Buri baroni enegeci 'oceHbio Tbl B XaftapoBCK noeflemb' (uo.); sue barosu 'K BaM' (uo.); mi si orondolasi enembi 'H BMecTO Te6fl noíÍAy' (uo. 231) | (K u r -ur m.:) asini gerbini 'HMH ero >KeHbi' (SZUNYIK, i. m. 116); baján mafa futeweni 'y ÖoraToro CTapHKa ßoW ('a gazdag öreg[nek a] leányát') (uo. 127);

emun lamu keralani euheni 'K öepery MopH Bbimeji' (uo. 113); gö bäröni 'K AOMy' (uo. 75) | (olc.sa-:) silanbëduni 'B MecHi;e qBeTOB (anpenb-Man)' (PETROVA, i. m. 78); erke aunga uceweni nîmi, iceheni 'THXOHbKO ABepb ÖajiaraHa ['a kunyhó ajtaját'] OTKpbiBan, nocMOTpeji'(uo. 81); aunga dölani 'BHyrpH 6anaraHa' ['a kunyhóban, a kunyhó belsejében'] (uo.); rjuj darjsani 'MbH KHHra' (uo. 35). — L. még go.: mapa hagdoni 'die Höhle des Bären' < ,,der Bär seine Höhle", bi gerbiw 'mein Name' (RAMST.—AALTO, i. m. II 28). 2. Jelölt birtokos, jelöletlen birtokszó Az ,,isän kirja"-féle szerkezetek Az eddig tárgyalt birtokos szerkezetekben (egyfelől: atya-fi, másfelől az atya háza) jelöletlen volt a birtokos neve, vagyis nem járult hozzá genitivusi vagy ennek szerepét betöltő (hely-) rag, a birtokszó végén vagy jelentkezett birtokos személyrag, vagy ilyen viszonyító jel sem járult hozzá. A most tárgyalandó két szerkezetnek viszont az a közös jellemző vonása, hogy a birtokosnak a nevéhez járul viszonyító jel (genitivusi vagy ilyen szerepű más rag, a birtokszó azonban vagy jelöletlen (isän kir ja), vagy birtokos személyragot kap (az apának a háza). Lássuk most az isän kirja-féle szerkezeteket ! a) A finnugor nyelvekben Az obi-ugor nyelvekben nincsen sem genitivusi,20

sem ezt pótló rag,, ott tehát ez a szerkezet nem fordulhat elő, de a magyarban sem alakult ilyen kifejezésmód (csak személyragos birtokszóval együtt). zűrjén: jomalen (adessivus) kerka 'a joma háza' (ZNépk. 81 — 2); silen zu 'az ő keféje' (ZSz. 35); — menam muzik 'mein Mann', Sz. meiam pi 'mein Sohn', V. menam sinjas 'meine Augen' (SWb. 584); Le. menam vile (Pr. me-vile) 'auf mich', Le.menam diné (v.: me-dine) 'zu mir' (uo.) | vot j.: gagäglän miikid vu vilin, vorgoronlän miikid van-bur vilin 'a lúdnak gondolata 20 A finnugor genitivusról szóló gazdag irodalomból 1. különösen

RAVILA tanulmányát: FUF. XXVII 23 kk. A genitivusos birtokos szerkezet igen régi eredetű lebet, bár a jelöletlen szerkezettel szemben későbbi eredetűnek tekintendő. Ez is a genitivusi -n rágnák nomen possessoris-képzői eredete mellett szólhat. (Vö. a ragos acc.-t.)