Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ URÁL-ALTAJT NYELVEKBEN 33 'Muttersprache', basayrysy 'Kopfschmerz' (RAMST.—AALTO, i. m. 28) | a dak.: adam oyly 'Menschenkind' (KUNOS, Adak. 5, 143); dunjá güzeli 'világszépe' (uo. 154, 157) | csuv.: patsä üh 'a padisáh fia' (MÉSZ.: II 253); hevaoal kőzd sü sinóze, jaSsin hozd fai''sinóze 'kacsa szeme a vízen, ifjú szeme a leányon' (uo. 225); tu sinßzen 'a hegyről' (PAAS., CSUV. 136); %dé-jdnni 'kardhüvely, (uo. 25) | j akut : kisi dziätä 'des Menschen Haus' (wörtlich: 'der Mensen, sein Haus') (BÖHTL. 160); min ayam dziätä 'meines Vaters Haus' (uo. 252); dziä ürdügä 'das hohe unter den Häusern, das höchste Haus' (uo. 243); min ayam 'mein Vater' (uö> 252); min atim 'mein Pferd' (uo. 252); min ayam ayata 'meines Vaters Vater' (uo. 252); min attibar 'an meiner Seite, neben mir', min annibar 'auf meiner Unterseite, unter mir', an attigar 'neben dir' (uo* 228); min ürdübär 'über mir od. mich' (uo. Wbuch 50). [Irodalom: FOKOS: MFigyelő III 250 kk., BEKÉ: KSZ. XV 21 kk.; BÖHTLINGK i. m. 160, 163; stb.j d) A mongolban k a 1 m.: gar dëran 'auf der (eigenen) Hand', ger dotorän 'in dem (eigenen) Hause', adün ^dundäsän 'aus der (eigenen) Pferdeherde' (RAMST., KWb. XIV. 1.); mörn dëran 'auf dem Pferde, zu Pferde' (uo. 91); duhtl dotorän 'in der Scheide' ['a maga hüvelyében'] (RAMST., KM. 171); — vö. ärwr\g%-thn amn dërQ-tsm tamnd-w 'deine Bauchhaut lege ich dir auf den Mund' (uo. 175; mintegy: 'száj-fölödre'). (Általában ,,az apának a háza"-féle szerkezet használatos a mongolban.) e) A mandzsu-tunguzban a) A tunguzban: evenki: bu nehe ugalin surusineiv 'MLI OTnpaBHJiHCb no cjie^aM CO6OJIH' (KONSZT.—LEB. .254); hu atirhan gulan irew 'MBI BOHIJIH B lopTy CTapyxn' (uo. 280); gu dagadun hete bejei bicetin '6JIH3KO OT AOMa ÖLIJIO MHoro jno,n,eH' (uo. 223); gu guledun hete bejei bicetin 'nepe/i; #OMOM ÖBIJIO MHoro mojifivf (uo.); ëruhtagana oror ügaltin, bejei ügaltin 'pacciviaTpHBaji ojieHeíí CJICABI (H) jno^eH" cjieAti' (VASZIL., OiepKH 79); mü döndun hulinr\i gün 'BHyTpH BOflbi JI,OM 3Mefl'.(MaTepHajibi 28); ëkur ügaltin, qivqnhíl ügaltin2. 'KaKne HX cne/iBi, cne/nj SBeHKOB?' (uo. 71); bira gaphadun ilitcana 'cTOfl Ha Öepery peKH' (uo. 74); beje awgaran 'die Gesundheit des Menschen', oron jelin 'das Horn des Renntieres' (RAMST.—AALTO, i. m. II 28) | la mut : Marja gun 'das Haus der Maria' (BENZING, LamGr. 56; 'Maria ihr-Haus' > 'das Haus der Maria' uo. 83); hdl urgdn 'das Gewicht des Eisens' (< 'Eisen sein-Schweres') (uo. 83); nucil dggdn bggdnidn 'der oberste Chef der Russen' (uo. 136; tkp. 'az oroszok nagy főnökük'); r\i gun 'wessen Haus' (uo. 56); tur dodun '(Erde in-ihrem-Inneren >) im Inneren der Erde, in der Erde (drinnen)' (uo. 84); gu dolanjahta acca 'BHyTpH lOpTbi HH^ero HßT' (LEVIN, i. m. 166); etihër gulgigiten nor\an emren 'Bnepe^H CTapHKOB OH npHuieji' (uo.); etihen gun 'cTapHKa *iyM' (CINCITJSZ, i. m. 148); tarah r\i gun% 'TO qeii qyM?' (uo.); gu dolan bisin 'BHyTpn ,n,OMa ÖLIJI', 6yKB. 'AOM BHyTpn Hero ÖbiJi', gul dolatan bisin 'BHyTpH AOMOB ÖHJIH', ÖyKB. 'AOMa BHyTpn HX 6biJBi' (uo. 233); — lamut (Ola): hëjekdï gutmn '>KHJiHuia (egyesszám) KopflKOB' (NOVIKOVA, i. m. 136); asatqan wödWKpacoTa ßeByiiiKH' (uo. 149); aqmu orvnni 'ojieHb Moero CTapmero ÖpaTa' (uo.); gü Mthidun 'y K)pTbi (y AOMa)' (uo. 243). 3 Nyelvtudományi Közlemények LXV. 1.