Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

30 FOKOS DÁVID düng"] (ANGERE, Die uraló-jukagirische Frage 183); pa maim meréa vytebtambida 'den Wipfel des Baumes schaukelt der Wind' [„wobei pa Baum Attribut ist zu malm 'den Wipfel' (< mal 'Wipfel, Ende' + -m Akkusativendung"] (uo.; ANGEHE példái a PYRERKA—TERESCSENKO-féle orosz-jurák szótárból valók). | s z e 1 k u p : Mt köb, tödet köb 'Zobelfelle, Otterfelle' ['cobolya szőrme, vidrája szőrme'] (CASTR.— LEHT. 305); kuacet pär 'das Stadtdach' ['városa tető'] (uo. 318, 320) (1. N. SEBESTYÉN IRÉN i. h. 133) | k a m.: „Endungslose Genitivformen kommen bisweilen vor, z. B. di ne bai'kdfo bäz& seiepi 'dieses Weibes Hals wieder durchschnitt er' . . ." (DONNER—JOKI 132). Személyes névmás („birtokos névmás" szerepében): jur. : man nü nebenda tölaha 'mein Sohn ['én fiú'] gleicht seiner Mutter' (CASTR., Wverz. Anh. 388); man puxù/ée farjku 'ich habe keine Frau' ['én feleség nincs'] (LEHT., Vd. 371); 1. N. SEBESTYÉN IRÉN i. m. 130. 3. A törökségben ót.: (?) qyrqyz qayanyy 'le kagan des Kirghiz' (Orkh. I E 25); on-oq budun 'das Zehnpfeile-Volk (RAMST.—AALTO, Einf. II 28); supuryan icrä 'im Innern einer Grabkammer' (RADL., Alttürk. St. 1912. 751) | kojb.: tjetti qaryndas tjurt taptyr'er findet die Jurte der sieben Brüder' (Pr. II 277} ] mis.: ü-tübäsi kijëktin 'von der Firste des Daches' (PAAS.: JSFOU. XIX/2, 48) | csu v.: uraj (< ura -f aj) 'palló; Fussboden' (PAAS., (CSUV. 193; tkp. 'láb-al[j]'). 4. A mongolban kmong.: qan oro 'Chansort =s Thron' (DOERFER, i. m. 228) | ir.r qan Siregen 'throne (lit., „a khan seat") (POPPE; GrWrMong. 132), qayan köbegün 'prince (lit., „a khaghan's son") (uo.); morin gil 'the horse year (the seventh year of the duodenary cycle)' (uo.); — ayula deger-e 'on the mountain', ger dotor-a 'in the house' (uo. 117); Siregen degere talbi 'az asztalra tedd' (BTJDENZ: NyK. XXI 228) | kh.: gagvr dorös 'H3 HO/I, 3eMJiH', yadv dërd 'Ha CKajie' (POPPE, CrpoH xanxa-MOHrojibCKoro H3biKa 19 — 20); gadzar doro 'unter der Erde', gadzar dorös 'unter der Erde hervor', ëirën dëre 'auf dem Tisch', êirën dërës 'vom Tisch' (POPPE, KhMongGr. 74) | kalm.: mörn sar'o 'Pferdemonat, April' (RAMST., KWb. 266, 313); lü dzil 'das Drachenjahr', lü sar'o 'Februar' (uo. 253, 313); %än köwün 'der Königssohn, Prinz' (uo. 175); mörn dër3 gar%v 'sich auf das Ross setzen' (uo. 91) | b u r j.: stol dëre tabiya 'nojio>KHTb Ha CTOJI' (CIDENDAMBAJEV, PyCCK0=6ypHT-MOHrOJlbCK. CJIOB. 283) [ m o g o 1 : miqön dërd 'über das Fleisch', ucöy dërà'aMÎ den Herd* (RAMST.: JSFOu. XXIII/4, 3). L. még NyK. LXIII 79-80. 5. A mandzsu-tunguzban A nyelvtanok csak egy-egy «zórványos esetet említenek, amely azonban másképp is magyarázható. BENZING szerint a lamutban a névszói eredetű névutók mindig birtokos személyraggal jelentkeznek (LamGr. 84), határozószói eredetű névutók különféle esetekkel állhatnak; olyan példánál, melyben a névutó előtt casus indefinitust (alapalakot) találunk (standja dWdngic 'aus der Richtung des Bahnhofs'), ezt jegyzi meg: „(hapax; so übersetzt !)" (uo. 70).