Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ ÜRÄL-ALTAJI NYELVEKBEN 29 meg, de meg kell jegyeznünk, hogy ezeknél mégis gyakori a jelöltségnek az az alakja, hogy a névutós szerkezet (tulajdonképpen eredetének megfelelően) összetételszerűen a szerkezet végén (tehát a névutó végén) veszi fel a birtokos személyragot. Példák : [magyar: én alattam, te mögéd (1. alább)]; de már teljesen jelöletlenül: osztják: nur] porter) ü% vettam 'soll ich deinen besudelten Kopf krauen' (PATK. II 108, 110); ma nvr) %oéa olhm 'én nálad (tkp. hozzád) leszek' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 115); mur] panna tor im (AHLQV. 40), mung panna torïm (HUNF. 105) 'mi velünk isten'; vö. még: %oi iiast 'kinek a városa?' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 19); %oi naureml 'kinek a gyermeke?' (uo. 123); vö. si ju%t kütin 'unter diesen Bäumen' (AHLQV. 27); nauremet kut euglt 'a gyermekek közül' (PÁPAY, Nytanulm. 22). L. még VÉRTES EDIT: NyK. LIX 106, PATK.—FUCHS 108 | vogul: lilikdm amki kätdl amki vïhm, amki kätdl amki yaritihm 'drága életecském (lelkecském) magam kezével magam vesztem (veszem) el, magam kezével magam oltom ki' (VNGy. IV 16); vö.: ti kwol %ár)%a kwoU 'ez a ház ki háza?' ('STOT AOM nwk flOM?') (VNyj. 14); %àri%â âèdt, porsdt ûre'inï 'kinek juhait, disznait őrzitek?' (VNGy.I 8) | zűrjén: me-kiis eni oz-pi'ëji! 'jetzt entkommt er mir (eig. aus meiner Hand) nicht!' (VdKomi 400); ie-kiis oz pisji 'aus. deiner Hand entkommt er nicht' (uo. 402); naje-ze d'erevnain ole-vile m,ed kresta'nin 'in ihrem Dorfe lebt ein anderer Bauer' (uo.); me-dzugje puksil 'in meine Schlinge setze dich V (KSz. XII 252); ubirait'tse me sin vodzisl 'packet euch [geht mir] aus den (eig. aus meinen) Augen!' (VdKomi 432); te volin me-dins 'du bist zu mir gekommen (uo. 273)j me-ordin 'neben mir' (SWb. 584); mi-orde 'zu uns' (uo. 603) | vot j ák : mon dórin 'nálam', tonvilä 'tereád', ton bordis 'tőled' (NyK. LVIII 86); mi dórin 'bei uns' (WChrest.2 147), ti-pelin 'köztetek' (VNépk. 143); kor vilin puke 'Ha ÖpeBHe CHAHT' (TpaMM. C0BpeM. yAM. H3. 320); mon dóri 'KO MHe' (uo. 98); (ritkán:) surid tabere mon kie 'nonajiacb Tenepb B MOH pyKH' (uo. 79); ti ponna '3a Bac' ('tiértetek') (uo. 168). [Irodalom: SIMONYI, A jelzők mondattana 136 kk.; KLEMM, MTörtMond. 342 kk.; BEKÉ: KSZ. XV 21 kk.; GYÖRKÉ: Eesti Keel 1932. 179 kk.; N. SEBESTYÉN IRÉN: NyK. LVIII 127 kk., ALH. VII 41 kk.; VÉRTES EDIT: NyK. LIX 102 kk.; FOKOS-FUCHS: Magyar Figyelő III 249 kk., FUF. XXIV 302, NyK. LVIII 84 kk., LXII 105 kk., UABibl. XI 73 kk., stb.] 2. A szamojédban Jurák: (1. N. SEBESTYÉN IRÉN: NyK. LVIII 128, ALH. VII 41, 233, MSFOu. CXXV 529) tö marahana siu meah 'im Sande des Sees ['tó-homokon'] [sind] sieben Zelte' (CASTR.—LEHT., SamVd. 143); atsekî wuenikom teamdahani! 'den Hund des Knaben ['fiú kutyát'] lass uns kaufen!' (uo. 178); nie jinjam taewäda 'den Lenkriemen der Frau ['nő gyeplőt'] nahm er' (uo. 235); pw/ütse saßßv" 'die Mützen der alten Frauen' ['öregasszony sapkák'] (LEHT., Vd. 172); maro dëta meäd 'die Zelte des geizigen »Wirtes' ['fösvény gazda sátrak'] (CASTR.—LEHT. 83); meäta njonjäna opoj han 'an der Tür des Zeltes ['sátra ajtónál'] ist ein Schlitten' (uo. 5); njudie nju danjuwa 'der Sohn ihres Sohnes ['fia fiú'] ist vorhanden' (uo. 150); nuij seàt 'das Gesicht meines Sohnes' ['fiam arc'] (LEHT., Vd. 135); — pi pevd'ahana tunito' jal'nari' rjecety' 'in der nächtlichen Dunkelheit krachen die Gewehre' [,,wobei pi 'Nacht' Nominativattribut ist zu pevd'ahana 'in der Dunkelheit' (< pevd'a 'Dunkelheit' -J- -hana Lokativen-