Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ URÁL-ALTAJI NYELVEKBEN 27 m\lk\d 'a leány gondolata'; 4. (a 3. és 2. kifejezésmód keveredésével) jelölt birtokszóval és jelölt birtokossal: viztämlän nunjosiz 'a bolondnak bátyjai'.19 {A példákat 1. még alább.) Ma e kifejezésmódok mindegyikére találunk példát az urál-altaji nyelvek területén, úgy azonban, hogy az eredeti teljesen jelöletlen kifejezésmód általában ma is részben fennmaradt, részben pedig legalább nyomokban kimutatható. Arról, hogy ennek a kifejezésmódnak, ti. az eredetileg jelöletlen birtokviszonynak a maradványai az olyan névutós szerkezetek, mint a ház alatt, a ház fölött stb., már egv előbbi közleményünkben részletesebben szóltunk (1. NyK. LXIII, 76). Itt mindenekelőtt a teljesen jelöletlen birtokviszonyról kell szólnunk. A) A jelöletlen birtokviszony 1. A finnugor nyelvekben Magyar: ,,A magyarban csak a birtokos összetételben nincs jelölve a birtokviszony (ekevas, folyótorkolat) vagy a XVI. században az olyan összetételhez közeledő szerkezetekben, mint a napok elnevezése, pl. 1557: zent gergelj papa nap elewth walo keden (LevT. I, 224; de már így is: zenth Peter zent Pal napian uo. 245)" (BERRÁR JOLÁN, MTörtMond. 129). — KLEMM példái (i. m. 137): Imre kyral naph elot való zerdan (1557. LevT. I, 226), Szent-Dorottya asszonyom nap (LevT. II, 3); vö. még: a ház alatt, a ház mögött \ osztják: jig-pai '(Vater-Sohn) Bruder' (PATK.), jiw-po% 'testvér (tkp. atya-fi)' (PÁPAY, ONGy. 107); id'yBag 'véli; Bruder', pydmpvx 'veljeni (ei puhuttelusana); mein Bruder (nicht als Anrede)', idydlpvx 'hänen veljensä' (KARJ.—Torv. 145; tehát tkp. 'atyám-fi', 'atyja-fi')'; tandal-igi yätna 'aTandalöreg házába' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 65); lou tör§m lar\gdr-yui yätna mands 'o az isten testőrének a házába ment' (uo. 179); ai mandu tás %oza 'a kis mandu nyájához' (uo. 41); londdt kbía 'a ludak gazdája' (üo. 43; tkp. 'ludak-gazda'); uázdTj ör't igi naurèmdt 'a Városi fejedélem-öreg gyermekei' (uo. 19); söt dr ordet nosèr] kur-pärj tinêrj tei tot no% nuytem 'ich trieb die teuren Spitzen der zugespitzten Fusszehen von 100 Sklavinnen zur Eile an' (PATK. II 92) | vogul: jäum-pü 'bátyám' [tkp. 'atyám-fi'] (SZIL.); Usirj-âtdr ajkä yürdm pV 'a Városbeli-fejedelem öreg három fia' (VNGy. III 96); luwä sisdn 'lova hátára (uo. I 9); öédm nur 'atyám bosszúja' (NyK. XXVI 132); áéa man p% 'atyjának kis fia' (uo.); puurjitj vöta-yum mán pi 'gazdag kereskedő ember kis fia' (uo. IV 329); ötrgm jämds, jämds pü 'gazdám szép szép fia', najim jämgs, jämds pü 'gazdasszonyom szép, szép fia' (uo. III 355); Päräpärsd% àsdt, porèdt üreu 'mi Päräpärsdi juhait, disznait őrizzük' (uo. I 8) | zűrjén: Pojov tujas 'auf die Strasse nach dem Dorf Pojov' (SVd. 235); gundirlijas ezim vile 'auf die Wintersaatfelder der gundirïi (uo. 113); sket ledzis das-kik jura gundil'-mujas vile 'a nyájat a 12-fejű sárkány földjeire engedte' (ZSzöv. 149); tom zonjas silan-ine 'zu den Singplätzen der jungen Burschen' (SVd. 221); drug Ive-kiis oz-piSji '[der Geliebte] entwischt nicht der Hand des Iwan' (VdKomi 402); pástdsas, kemdsas muzikis-platïeen 'felölti az ura ruháját, csizmáját' (ZSzöv. 1.95); sije. 19 Persze

fejlődhetett az apának a háza féle kifejezésmód közvetlenül is az apa háza féle szerkezetből, ahogyan ezt a magyar példa mutatja. i